Alig hevertük ki a tavaly szilveszteri fáradalmakat, alig kezdődött el az év, máris eltelt az egyharmada.
Május van... Kicsit szeszélyes - időnként kora tavaszt, időnként nyarat idéző - időjárás.
A Vakbarát Klub idén is megrendezte hagyományos éves majálisát a városligeti Vakok Kertjében. Az eddigiektől eltérően ezúttal a pupslágerek, a karaoke-buli helyett az élő zene kapott szerepet. A Klub vezetője, Farkas Péter barátunk és egy régi kedves zenész, Nagy Árpád harmonikán játszottak, míg Péter felesége, Fabók Judit és még néhány vállalkozó szelemű tag örökzöldeket énekelt. Délután 15 órakor Steffek Adél népdalénekes lépett fel, és adott elő egy tavaszi népdalcsokrot. Néhány évvel ezelőtt moldvai csángó népdalok előadásával vált ismertté a szélesebb közönség számára a Vakok Általános Iskolájának növendékeként, majd később népdalénekes lett. Néhány éve a Civil Rádió munkatársaként készítettem vele interjút, talán épp a Vakok Általános Iskolájának Nádor termében. Eszünkbe is jutott néhány régi kedves történet, melyeket jó volt feleleveníteni a műsort követő kötetlen beszélgetés során.
A kert csak este hatig volt nyitva, de mi utána néhány beültünk egy, a Városliget közelében, a Korong utca - Amerikai út sarkán lévő vendéglőbe, ahol ki-ki szájíze szerint evett, ivott. Jómagam, mivel a kertben már 2 doboz sört megittam, megelégedtem egy csésze presszókávéval, vacsora gyanánt pedig egy jóadag túrós csuszával. Este kilenc után indultunk haza, a már hűvöskés éjszakában. A buli elején néhány csepp eső is esett, ez azonban egyikünk kedvét sem szegte, és a Ligetben rendezett egyéb május 1-i programokat sem befolyásolta.
