HAJNALI FÉNY

Mottó: "Ha az élet már mindent megtagad Te légy csak mindíg önmagad. Mindegy, bárhova lépsz, soha vissza ne nézz Légy önmagad, mert csak így leszel szabad...!" (Kasza Tibor: "Menj tovább" - a Crystal dala)

Friss topikok

Linkblog

Március 28-án, pénteken délben elindult a négyes metró. Én is utaztam rajta, péntek délután direkt így mentem be a Fonóba, a Civil Rádióba. A Kálvin térnél szálltam fel rá. Már az első pillanat okozott némi meglepetést, vagyis inkább pozitív csalódást. Olyat, amelyre Magyarországon még nem volt példa. A 47-es 49-es villamosok közös megállójánál lévő lépcsőn leérve, nem a 3-as metró irányába, hanem egészen jobbra kellett menni. Gyengénlátók számára jól látható zöld tábla jelzi az új metró megállóit, mivel az új metró színe mindenhol a zöld. A lejáratnál egy előszobához hasonló helység, kicsit érdes padlójú, jobbra két lift, amolyan Duna-plázás, üvegfalú, köztük köldökmagasságban valami Braille-jelzéssel ellátott hívógomb. Sajnos hangjelzése nincs a lift megállásának, így azt nem lehetett észrevenni hallás után, hogy mikor nyílt ki az ajtó. Miután kinyílt a bal oldali liftajtó, többedmagammal beszálltunk, és majd két emeletnyit utaztunk lefelé. Kb. 15 másodperces utazásunk során a lift hátsó oldalán az üvegen át láthattuk az állomás tartószerkezetét, mintha a Duna pláza buborékliftjén utaztunk volna, majd egyszer csak, a beszálló oldallal szemközti oldalon lévő ajtó nyílt, kiszállva jobb oldalon egy erős, világoskék fénycsík tündökölt a padlón, amely csík nem volt más, mint a biztonsági sáv. Széles, annyira, hogy vagy másfélszer szélesebb, mint a 2-es metró sávja. Előtte érdes, durva vezetősáv, vékony, recés talpú cipővel végig lehet menni annak mentén, úgy, hogy nem áll rajta embertömeg, mivel az új metró állomásain nincs az a „folyosó jelleg”, mint a 2-es állomásain. Egészen egyszerűen nincs annyi válaszfal, minden tágas, felfelé sincsenek födémek az egyes szintek között, hanem, ahogy egy bevásárlóközpontban, középen a teljes belmagasságig nyitott az épület, felül üvegkupola, amelyen át még a napfény is beszűrődik a peronokra. Majd egy kis idő múlva ez a fényes kék (valószínű LED-es világítás, de ezt nem tudom pontosan) csík elkezd villogni. Közeledik a metró, majd mikor az megáll a peron mellett, a fénycsík kialszik.     Az Újbudáról visszafelé tartó vonalon ugyanígy van, csak ott a kék szín helyett narancssárga fénycsíkot látni. A vonatba beszállva a már megszokott utastájékoztató, Szalóczy Pál rádióbemondó hangja. Igaz, ajtó záródást ugyanúgy nem mondják még be, mint anno a 2-esen sem, amikor elindultak az Almstonok. Itt ugyanazok a fehér, egy légterű, csuklós Almston szerelvények vannak, melyekkel más gond nincs, mint az ajtó közelében belül lévő kapaszkodó, amely miatt nehezebb beljebb állni, ha tele vannak. Az ajtózáródást mindössze egy szaggatott hang, és az ajtók fölött lévő cseresznyeszínű lámpa jelzi. Az utazás zökkenőmentes volt. Az egyes állomások között alig 12-15 másodpercnyi idő, és még az alagútban voltunk, amikor már bemondták az állomást, ahol megálltunk.   Én a Bikás Parkig mentem, amely a Kelenföld Városközpont alatti megálló, ahol a hetes buszcsalád megállói vannak a Bornemissza tér, piros járatok esetén az Etele tér végállomás felé. Balra a Hamzsabégi út és a Szent Imre kórház, az út maga a Tétényi, elég forgalmas, de nem lehet eltévedni, mert az állomásról kiérve egyből belefutunk a megállókba. A Bikás Parknál a vonatból kiszállva, a menetiránynak megfelelően a vonat elején van egy mozgólépcső, amely azonban a menetiránnyal ellentétes irányban áll, oldalfala tiszta üveg, gumikorlátjai alatt higanyszínű, a Westendhez vagy a Duna Plázához, vagy inkább az Árkádéhoz hasonló megvilágítású. Ezek az irányfények gyengénlátóknak nagy segítséget jelentenek, itt jegyezném meg, hogy nekem sem az oda- se a vissza úton senki nem segített, pontosabban magam nem is kértem segítséget, elsőre önállóan tudtam használni a metrót. A mozgólépcsőn felérve egy emelettel magasabban, de még mindig az üvegkupola alatti szintre értem, majd kilencven fokkal jobbra egy hagyományos álló lépcső, tőle balra felfelé mozgólépcső, pontosabban egy felfelé, egy lefelé. Előttük 165 cm magasságban, jelzőlámpák. A helyes irányt már 5-6 méterről látni lehet, ugyanis a menetiránynak megfelelő mozgólépcső jobb korlátja előtt fényes, foszforeszkálós zöld jelzés, a nem megfelelőnél pedig fényes, foszforeszkáló vörös jelzés látható. Ezek a lámpák, legalábbis a Bikás Parknál hasonlítottak az autók vagy kerékpárok hátsó lámpáihoz, mintha egy rácson keresztül látnánk a tényt, ezért szórt fényt adnak. A lámpák közepén nyilat is lehet látni, amely kicsit fehérebb, mint a lámpa többi része.

 

Visszafelé is a 4-es metróval jöttem, a Bikás Parknál felszálltam, és egészen a Keleti pályaudvarig utaztam, kíváncsiságból, hogy meglessem, hogyan lehet átszállni a 2-esre. Nos, örömmel mondhatom, hogy megnyílt a régi bejárat, ahol anno, még a régi időkben lehetett menni a 2-es metróhoz, bal felé. Jobbra viszont mostantól már a 4-es metró lejárója van, és miután leértünk, a bal oldali vágányon lévő szerelvény megy Újbuda felé. Gyengénlátóknak meg sem kell jegyezniük, mert ez az Északi alagút, nem kérdeztem meg, hogy így van-e, de feltételezem, hogy emiatt lett kék a peron biztonsági sávját jelző fénycsík, a másiké, a Budáról Pestre, a Keleti felé tartó déli alagúté pedig a narancssárga, de a különbség jól érzékelhető. Meg lehet közelíteni szemből is a 4-est, a nagy csarnok felöl is, de onnan nagyobb a kerülő.

 

 

A négyes metró megállói:

 

Keleti Pályaudvar végállomás;

II. János Pál Pápa tér (volt Köztársaság tér, az Erkel Színház és környéke alatt);

Rákóczi tér (a 4-es és a 6-os villamos megállója és környéke alatt);

Kálvin tér (a 47-es, 49-es villamos megállója, a református templom és környéke alatt, 3-as metróra átszállási lehetőség);

Fővám tér (a Duna pesti partja, a Fővám téri csarnok és környéke alatt, átszállási lehetőséggel a 47-es és 49-es villamosra);

Szent Gellért tér (a Duna budai partján a Gellért szálló és környéke alatt, átszállási lehetőség a 47-es és 49-es, valamint a 18-as villamosokra);

Móricz Zsigmond körtér (a 47-es és 18-as villamosra közvetlen átszállási lehetőség);

Újbuda Központ (a 4-es villamos és az Allee Bevásárlóközpont, és környéke alatt, átszállási lehetőség még a 47/18-as villamosra);

Bikás Park (Tétényi út, Kelenföld városközpont alatt, átszállási lehetőség a hetes buszcsalád járataira, az állomás közvetlen közelében a Bornemissza-, illetve Etele tér felé tartó járatok);

Etele tér – Kelenföldi pályaudvar végállomás.

 

Az ajtók a Keletitől a Bikás Parkig minden megállóban bal oldalon nyílnak, a Kelenföldi pályaudvaron nem voltam, ezért azt nem tudom).

 

Mivel én a felszínen elég jól ismerem a 47-es és a többi, ahhoz csatlakozó villamosjárat vonalát, ezért könnyebb dolgom van. Őszintén remélem, hogy sokan igénybe tudjuk majd önállóan venni az új metrót. Bárkinek bármilyen pozitív vagy negatív tapasztalata van, szerintem érdemes lenne megosztani, közzé tenni, akár az illetékesek számára is.

 

(Ezt  a fenti leírást eredetileg a Vakbarát Alapítvány Levelezőlistájára írtam fel, ezért tartalmaz a szubjektív élménybeszámolókkal együtt (mivel jómagam is érintett vagyok) látássérült  embertársaink számára fontos, - remélhetőleg - használható információkat.

 

Köszönet mindenkinek, aki munkáját dícséri ez!

 

 

A 4-es metró ötlete állítólag már az 1970-es évek elején megfogalmazódott – de csak mostanra sikerült megvalósítani Tarlós Istvánnak, Budapest Főpolgármesterének és csapatának, valamint Orbán Viktor Miniszterelnök Úrnak és kormányának.

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hajnali-feny.blog.hu/api/trackback/id/tr205883956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.