A K&H Bank immár tíz éve támogat gyermekegészségügyi intézményeket, kórházakat, mentőállomásokat K&H Gyógyvarázs programjának keretében. Idén a gyermekfogászat területén két intézmény: a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit KFT és a gödöllői Tormai Károly Egészségügyi központ. A halmozottan sérült gyermekekkel foglalkozó Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Osztályának Visszatérés Alapítványa és a Debrecen Nagytemplomi Református Község Emanuel Otthona. A mentőállomások közül idén a ceglédi-, a hajdúszoboszlói-, a szigetvári-, a szigetszentmiklósi- és a zsadányi mentőállomás nyert, és nyertes volt még az egri Markot Ferenc Oktatókorház is. Az egyes intézmények előre meghatározott keretösszegben pályázhattak különböző orvosi segédeszközökre
.
A zsűri egyik tagja Barabás Éva, az RTL Klub műsorvezetője szinte a kezdetektől tagja a zsűrinek, és figyeli a hazai gyermekegészségügyi intézmények helyzetének alakulását. Kezdetben – mint mondta – kereste a helyét. Sokat gondolkodott azon, hogy mit keres ő ott ennyi orvos között? Aztán idővel ráérzett arra, hogy ő más szempontból figyeli a betegek és a hozzátartozók helyzetét. Hangsúlyozta, fontosnak tartja az újságírók, riporterek felelősségét. Azt, hogy vigyük hírét ennek a programnak, hogy beszéljünk azok helyett, akik gyógyítanak. Azt is fontosnak tartja, hogy nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindannyian voltunk gyerekek. Mindannyiunkban ott él az a gyerek, aki álmodozott, aki beteg volt, aki bánatos volt, aki súlyos sérüléseket szenvedett, vagy aki épp boldog pillanatokat élt át – s ha ezt elfelejtjük, akkor nagy baj van. Sokszor nagy dilemma számára, hogy egy-egy pályázat elbírálásakor ki legyen a nyertes – idén sem volt könnyű a döntés, hiszen minden pályázó maximálisan 5 millió forint keretösszegben nyerhet orvosi-, gyógyászati eszközöket. Idén 84 beadott pályázatból 10” 1 nyertest hírdettek. Barabás Éva azt is hozzátette: Sokszor fel-alá járkál a lakásban, és sírni tudna, hogy nem igaz, hogy erre, vagy erre sincsen pénz, és hogy jó hogy van egy bank, aki segít, de igazából minden bank így kellene, hogy segítsen. Azt is hozzátette, hogy vannak olyan területek, amelyek jövőre lehet, hogy újra előkerülnek, és támogatottak lesznek, mert lehet, hogy még jobban kellene segíteni rajtuk.
A jubileumi pályázat 5 millió forint összegű fődíjának nyertese a Májbeteg Gyermekekért Alapítvány. Dr. Szőnyi László, a Májbeteg Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának elnöke az 1. számú Gyermekklinikán belgyógyászként dolgozik.
Az 1. sz. Gyermekklinika Magyarországon az egyetlen, májbeteg gyermekekkel foglalkozó specializált központ. Feladatuk, hogy a krónikus- és az akkut májbetegeket összegyűjtsék, és transzplantációra előkészítsék. Tapasztalata szerint az, hogy melyik korosztály a leginkább érintett, érdekesen alakul. A tizennyolc év alattiak között a fele csecsemő korú. Csecsemőkorban gyakori a májzsugor, ezért minden második májtranszplantált gyermek csecsemő. Sajnos sokszor találkozik azzal a szemlélettel, hogy a szülők magukat okolják gyermekük májbetegségének kialakulásáért, pedig szerinte ez nincs így. A gyermekkori- és a felnőttkori májbetegségek alapvetően különböznek. Felnőtt korban az alkoholizmus és a C-vírus (Hepatitis) okozza a májbetegségek túlnyomó részét. Ezek a kórképek gyermekkorban nincsenek. Ha a gyermek máját az érési folyamat közben egy ártalmatlan moksza éri, akkor az nagyon komoly elváltozásokat okozhat. A leggyakoribb ok az un. epeút-elzáródás (biliáris atrézia), ez adja a gyermekkori májbetegségek kilencven százalékát, ez kizárólag újszülött korban fordul elő –egy-, másfél éves korára megöli a gyermeket.
A daganatos megbetegedése a májnak azonban gyermekkorban ritka – van kiút, a transzplantáció. Azonban a családoknak sokszor külföldre kell mennie – sok félreértés adódik abból, hogy sokan úgy tudják, ennek költségeit nem támogatják ezt az OEP teljes egészében támogatja, hiszen ez akkor terhet jelent az egyes családoknak, amelyet nem tudnak megfizetni. Arra az újságírói kérdésre, hogy ha itthon is végeznek transzplantációt, akkor miért mennek ki mégis sokan külföldre, főképp Németországba, erre a Doktor Úr azzal válaszolt, hogy azért, mert míg Magyarországon tízmilliós a népesség, addig Németország egy nyolcvanmilliós ország, a transzplantáció pedig egy összetett folyamat. Magyarországon sem végez minden transzplantációs központ csecsemőtranszplantációt, így Németországban sem, de mivel ott a népesség nyolcszoros, jóval több specializált központ van, mivel ez egy hosszú terápiás folyamat.