Május első vasárnapján nagy tisztelettel és szeretettel köszöntjük az Édesanyákat, a Nagymamákat, Dédiket.

11-re Kata Hugom jött fel hozzám, majd Édesanyámhoz mentünk felköszönteni őt, fejenként egy-egy szál kék török szegfűvel. Ebédre  húslevest és lasagne tésztát ettünk, majd finom desszert következett. A délután nagy részét nosztalgiázással töltöttük, előkerültek régi fényképek a családi albumból és egy, Édesanyám szobájában álló asztalon lévő üveglap alól, melyek között egy 4 hónapos koromban rólam készült kép is előkerült. 

Este nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam a tegnapi rendezvénnyel kapcsolatban, ám azért némi negatív kritika is érte a ház elejét - telefonos munkahelyemen lévő egyik Kolléganőm, aki szintén meghívott vendég volt e rendezvényen, arról panaszkodott, hogy ígéretet kapott arra, hogy ő is énekelhet, meg is hívták, ám kisebb szervezési probléma miatt nem került sorra. Ami igaz, az igaz: voltak olyan vidéki résztvevők, akiket végül előre vettek, mert vonatuk indulása miatt időhöz voltak kötve - így ezek szerint olyan,  budapesti  is akadt, akire ilyenformán már nem kerülhetett sor. Reméljük, legközelebb majd lesz rá alkalom.  Ettől függetlenül azért a fellépők alaposan kitettek magukért - köszönet érte.