HAJNALI FÉNY

Mottó: "Ha az élet már mindent megtagad Te légy csak mindíg önmagad. Mindegy, bárhova lépsz, soha vissza ne nézz Légy önmagad, mert csak így leszel szabad...!" (Kasza Tibor: "Menj tovább" - a Crystal dala)

Friss topikok

Linkblog

Az elmúlt évek nehéz gazdasági helyzete egyetlen civil szervezetet, egyesületet sem kímél. A Civil Rádió is nagyrészt önfenntartó, főleg az utóbbi hónapokban, miután az eddigi, sikeres pályázatokon, amelyeken eddig anyagi támogatást nyert, az idén – úgy tűnik – egyetlen forintot sem kapott.  Így a nyár elején világossá vált, hogy egyre nehezebb a fenntartásunk, működésünk. Ezért még a nyár elején többféle tervet dolgoztunk ki, hogyan lehetne támogatókat szerezni a Rádió működésének további finanszírozásához. Még július közepén Pallai Péter műsorvezető kollégánk, a Rádió jazz zenei műsorainak egyik készítője fejéből pattant ki egy isteni szikra: összehívott általa ismert, és világszerte méltán elismert neves jazz-zenészeket, hogy egy olyan koncertet hívjon életre, melynek bevételéből a Rádió működtetését támogatják. A koncert S.O.S.  CR Jazzfesztivál néven,  szeptember 17-én szombaton került megrendezésre a Fonó Budai Zeneházban, nem épp telltház, de hatalmas közönség előtt, óriási sikerrel, remek hangulatban.

 

A koncert 19:30 –ra volt meghirdetve, de már jóval a kezdés előtt, 19 órakor gyülekezett az érdeklődő közönség a Fonó koncerttermében.  A terv egyértelműen az volt, hogy nem közvetítjük, viszont a koncert időtartama alatt, 19 óra és éjfél között a szokásos szombat esti műsorrendünktől eltérően kötetlen, vidám, zenés,  beszélgetős műsort sugárzunk a stúdióból és a helyszínről egyaránt, több élő kapcsolással, telefonos bejelentkezéssel. Mivel jómagam már kellő rutinnal rendelkezem a helyszíni beszámolók, tudósítások terén, így a rádióműsor legonyolításának megszervezésével megbízott szabó Zoltán kollégánk nekem osztotta ki azt az igen megtisztelő feladatot, hogy lehetőleg minél többször jelentkezzek be telefonon a koncertterem környékéről, lehetőség szerint minél több hallgatóval, esetleg fellépővel együtt.  Hat ilyen bejelentkezést sikerült összehozni, köztük két neves fellépővel, Balázs Elemér dobossal és Babos Gyula gitárművésszel. Előbbivel való beszélgetésünk teljesen a véletlen szerencsének volt köszönhető, mivel én a Fonó koncerttermében a színpadtól távol, de vele szemben, az egyik keverőpultnál állva nem láttam jól a színpadot, így nem tudtam, hogy melyik zenész hogy néz ki. Ám miután a Művész Úr -  aki egyébként  legalább négy formációban fellépett az est folyamán – az első formációjával befejezte műsorát,  szokásomhoz híven megálltam a színházterem  bejáratánál – ahogy Kollégáim fogalmazni szoktak – „vadászni”, egy elegáns megjelenésű úrral találkoztam, akit spontán megszólítottam, hogy lenne-e kedve vállalni egy maximum 3 perces élő telefonos bejelentkezést, egy rövid interjút. Mire ő azonnal igent  mondott. Ezután egy, a koncertteremtől távolabbi, csendesebb zugban lévő asztalhoz ültünk, és mielőtt betelefonáltam volna Romsics Balázs technikus Kollégánknak az erre a célra kapott „céges” telefonon, megkérdeztem, hogy hívják, kit mutathatunk majd be Hallgatóinknak. Akkor mondta, hogy kicsoda -  ezután egy remek hangulatú, de 3 percnél valóban nem hosszabb telefonos bejelentkezés következett. Babos Művész Úrral már más volt a helyzet, mert miután ő következett   - a Balázs trió vendégzenészeként lépett fel -, amikor  a közönség vastapssal  köszönte meg  műsorszámukat, én azzal a lendülettel a koncertterem melletti kerthelységen keresztül a művészbejáró felé vettem az irányt, így épp sikerült szembetalálkoznunk egymással.

 

Az interjúk fő kérdése az volt, hogy ki miért tartotta érdemesnek a Civil Rádiót, hogy eljöjjön, és támogassa. Szinte mindegyik beszélgetőtársam válasza majdnem ugyanaz, vagy hasonló volt, eszerint főleg azért, mert a Civil Rádió olyan emberi értékeket képvisel, olyan világlátást, amelyet más adók által sugárzott műsorok nem, vagy csak részben, illetve, hogy itt olyan széles a zenei kínálat, amely más adókéhoz nem hasonlítható, illetve a jazz, mint műfaj, itt különösen előtérbe kerül. Arra a kérdésre, hogy lehet-e hagyománya egy ilyen fesztiválnak, már vegyes válaszok érkeztek. A legtöbben azt mondták, főleg Hallgatóink, hogy lehet, érdemes – ugyanakkor Babos Művész úr – ahogy fogalmazott – már nem volt ennyire derülátó, sőt, azt mondta, hogy szerinte ennek a fesztiválnak nem az a célja, hogy hagyományt teremtsünk, hanem hogy most támogatást nyújtson a Rádiónak. 

 

Az utolsó élő bejelentkezésünk már a koncert után, este 23:30-kor volt, ekkor egy újonnan érkezett, vagyis inkább talán leendő Hallgatónkkal,  Kugler Ferenccel beszélgettem, aki a Klub Rádióból értesült az eseményről, mivel több rádióban és a Hír TV-ben is elhangzottak  a koncerttel kapcsolatos ajánlók, reklámok. Egyébként eddig nemigen hallgatot minket – de ígérte, ezután másképp lesz. Azt mondta, ha itt ilyen remek zenéket halhat, akkor ezután hallgatni fogja a Civil Rádiót. Azt is elmondta, hogy a Klub Rádió kiemelten, több alkalommal is beharangozta a támogató koncertet.

 

Rádiónk munkatársai közül sokan segítettek. A teljesség igénye nélkül: a színpadi műsorvezetést Pallai Péter és Közvetlen műsorvezető társa, Kerekes György vállalta. A bejáratnál Sulyok Anna kolléganőnk igyekezett meggyőzni az érkezőket, hogy támogatói jegyet vásároljanak, a bejárattal szembeni asztalnál Czap Ágnes és Zalka Ilona pólókat árultak, akik pedig vásároltak, kaptak egy-egy napot, ami azt jelenti, hogy az ősz folyamán minden nap elhangzik majd egy-egy vásárló neve, hogy az ő támogatása nélkül az aznapi műsor nem jöhetett volna létre. A stúdióban Szabó Zoltán, Szabó Béla István, Bíró Zsolt és Kelemen Gábor voltak a műsorvezetők, a technikai lebonyolítás az örökmozgó Romsics Balázs és Magyar Ádám munkáját dicsérte.  Nagy Helga fotókat készített, Simon Bori és Berek Péter pedig abban segítettek sokat (persze sokminden másban is), hogy a stúdióba zenészeket toborozzanak, hívjanak be egy-egy rövid beszélgetésre. Külön köszönet illeti a Fonó személyzetét a hely biztosításáért, hogy rendelkezésünkre bocsátották a ház helységeit, valamint, köszönet a kiváló színpadi technikáért, a koncertfelvétel  elkészítéséért.

 

 

 

 

Most pedig álljon itt a fellépők listája és néhány rövid ismertető, mert megérdemlik. Köszönet a támogatásukért! Az ismertetőket Pallai Péter készítette.

 

 

 1)        Tommy Vig (USA) – Fabrice Alibaux (France) vibrafon duó

Vig Tommy az egykori dobos csodagyerek 18 éves korában, 1956-ban menekült Magyarországról az Egyesült Államokba, ahol vibrafonosként országos, majd világhírre tett szert. Hangszerének virtuóz mestere. Ezen az estén társul először az azonos hangszereken játszó és zenei mindenevő francia Fabrice Alibaux-val.

 

2)         Borbély Műhely 

(Borbély Mihály, Szabó Dániel, Horváth Balázs,   G.Szabó Hunor)

A szaxofonos BORBÉLY MIHÁLY nagyszerű zenekarvezető, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, kinek improvizatív muzsikáját a jazz különböző irányzatainak, valamint a Kárpát medence és a Balkán népzenei örökségének ötvözése jellemzi, érdekes dallamfordulatokkal

 

3)         Balázs Elemér Quartet 

(Balázs Elemér – Balázs József– Czerovszky Henriett– Csuhaj Barna Tibor)

A világsztár gitáros, Pat Metheny mondta a következőket: “Úgy gondolom, Elemér az egyik legjobb dobos ma a világon. Képes minden zenei pillanatot belülről hallani, muzikalitása, finomsága és spontán döntéshozó képessége révén minden vele játszó zenész számára lehetővé teszi,hogy a legjobbat hozzák ki magukból.”

 

 

4)         Creative Art Trio

(Vukán György – Berkes Balázs  – Balázs Elemér)

Az, egyebek közt Erkel Ferenc-, Emerton és Szabó Gábor díjas, virtuóz zongorista és zeneszerző Vukán György a magyar jazzvilág egyik óriása. Ezzel az együttessel 21 éve él tökéletes zenei szimbiózisban. A bőgős Berkes Balázs, Vukánhoz hasonlóan, a Nagy Generáció egyik óriása. 

 

 

 

5)         Borbély Mihály – Bágyi Balázs duó

A sokoldalú Borbély Mihály már többször játszott együtt a rokonlelkű, folyamatosan kísérletező dobos, Bágyi Balázzsal. Nem utolsósorban, amikor az amerikai avantgárd ikonikus figurájával, Joe Fondával léptek fel a Budapest Jazz Clubban.

 

 

6)         Márkus Tibor Quartet

(Márkus Tibor, Borbély Misi, Csuhaj Barna Tibor, Bágyi Balázs)

A zongorista, zeneszerző és zenekarvezető Márkus Tibort tavaly kapta meg a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Bartók Béla Zenei Szakközépiskolán tanít. 2005 óra a Magyar Jazz Szövetség elnöke.

 

 

7)         Lakatos Ágnes – Csuhaj Barna Tibor duó

Az énekesnő a Jazz Voices énekegyüttes vezetője. 2004-ben az Cantata Mondialon, a világ egyik legnagyobb vokális fesztiválján és versenyén, a Csehországi Olomoucban aranyérmet nyert. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzének-tanára. Gyakran játszik duóban bőgős és komponista férjével, Csuhaj Barna Tiborral.

 

 

8)         Szabó Dániel Trió 

(Szabó Dániel –  Pecek Lakatos  Krisztián – Balázs Elemér)

Szabó Dániel 2000-ben nyerte meg Montreux-i Jazz Fesztivál szóló zongoravetélkedőjét és néhány évvel ezelőtt a Martial Solal nemzetközi zongoradíjat, lenyűgözve Solalt, Danilo Perezt és a zsűriben helyet foglaló összes többi zongorista nagyságot. Saját triója élén készített lemezt már olyan világsztárokkal, mint Kurt Rosenwinkel vagy Chris Potter.

 

 9)        Balázs József Trió 

(Balázs József – Pecek Lakatos Krisztián – Balázs Elemér)

Balázs József a harmincas éveiket taposó zongoristák egyik legtehetségesebbike. A Krakkói Jazz Juniors versenyen nyert első díjával hívta fel magára a figyelmet. Dobos bátyja minden zenekarának oszlopos tagja, de most már saját együttese élén is nevet szerzett magának.

 

 

10)       Berki  Tamás Band

(Berki Tamás, Mohai Tamás, Horváth ’Pluto’ József, Mohai Győző)

A zenekarvezető-énekes Berki Tamás, a magyar jazzénekesek doyenje 1985 óta szerepel a Nemzetközi Jazz Federáció hivatalos lapjának toplistáján a legjobb európai férfi jazzénekesek között. 2004-ben megkapta a legmagasabb szakmai kitüntetést, a Magyar Jazz Szövetség "Szabó Gábor Életműdíját". 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.

 

 

11)       Szakcsi Lakatos Róbert Trió 

(Szakcsi Lakatos Róbert – Pecek Lakatos Krisztián – Balázs Elemér)

Szakcsi Lakatos Róbert 1995-ben nyerte el a legjobb zongorista és a legjobb szólista díját Krakkóban, majd 1996-ban a Baseli Rádió szervezésében rendezett országos Bach zongoraversenyen első díjat kapott. 2001-ben ő nyerte meg a Montreux Jazz Festival nemzetközi szólózongora-versenyét. 2005-ben az avignoni dzsesszfesztivál keretében megrendezett, fiatal európai együttesek számára kiírt vetélkedőn a legjobb szólista díját kapta.

 

12)       Szőke Nikoletta – Szakcsi Lakatos Róbert Duó

Két montreuxi díjnyertes zenész együtt. A 2005-ös Montreux Nemzetközi Jazz Fesztiválon az énekesek világvetélkedőjén kapott első díjat a magyar énekesnő, aki a közönségdíjat is elnyerte. New Yorkban és Londonban is koncertezett hatalmas sikerrel, de még nagyobb diadalt aratott Japánban, ahol már a negyedik albuma kel el több ezres példányszámban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hajnali-feny.blog.hu/api/trackback/id/tr633235475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.