A Kormorán Memory Band immár hagyományos Klubkoncertjét minden hónap hamradik vasárnapján tartja a Fonó Budai Zeneházban. A legutóbbi, február 20-i koncertet követően a Zenekar márciusban Amerikában, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában turnézott, ahol több magyar konzulátuson is tartott koncertet az ott élő magyarok tiszteletére, március 15-e alkalmából. Erről is meséltek, miközben ma is, mint ahogy ez minden alkalommal lenni szokott, meglepetésvendégekkel kedveskedtek nekünk. A ma este 18 órakor kezdődött koncerten ezúttal két meglepetésvendég is megtisztelte, és emelte jelenlétével a mai estét: a magyar Apokaliptikának is nevezett, szinfónikus metálzenét játszó Leecher zenekar, amelyben a metálban használt elektromos gitárokat csellókkal helyettesítették, és ismert és kevésbé ismert metáldalokat játszottak umplugged átiratban, valamint Ódor Cintia, az elmúlt alkalommal vendégszereplő Kalapács Józsi lánya, aki a Kormorán két dalát adta elő, a "Csillagvándor" és a "Kell még egy szó" címűt - utóbbi a "Honfoglalás" című nagysikerü film betétdala. A koncert szünetében diavetítéssel kedveskedtek nekünk, mely alatt meséltek amerikai körútjuk legemlékezetesebb állomásairól. A csaknem 20 percig tartó diavetítést követően a Kormorán Memory Band adott elő néhány régi és új dalt. Ma is, mint minden alklaommal, sok ismerős arc, emellett pedig új barátokra is sikerült szert tennem. A koncert után együtt indultunk hazafelé Emesével, akivel egész a Kálvin térig utatztunk együtt a 47-es villamossal, majd ott lekísértem őt a 3-as metróhoz, amellyel ő a Határ út felé indult tovább, hazafelé, én pedig az Astoria felé, vagyis a Deák tér irányába, majd ott átszállással, a 2-es metróval folytattam az utam hazafelé.
Délelőtt pedig apai Nagymamámhoz voltam hivatalos egy kellemes vasárnapi ebédre, ráadásul, mivel április 24-es Húsvét vasárnap, így ez alkalomból is meglátogattam őt, mivel szerencsére elég nagy a családunk, így nem fogok tudni mindenkit meglátogatni a három nap alatt.
