A Civil Rádió egyik legrégebbi műsora, talán még az 1995-ös indulást követően alig fél évvel indult, a jelenleg szombat délutánonként 16 - 18 óra között hallható "Kultúrkoktél" című műsorunk, mely négy, egymástól jól elkülöníthatő részből áll, négyszer félóra színház, könyvajánló, zene, képzőművészet. Rendszeres betelefonáló Hallgatók, akik a műsorban hallható nyereményjátékok aktív résztvevői, sokan többszöri nyertesei már régóta fontolgatták, hogy jó lenne egyszer egy közönségtalálkozót szervezni. A hallgatói ötletet tett követte, e hét szombaton, augusztus 28-án élő adással egybekötött közönségtalálkozón vehettünk részt, melyre a Fonó lugasában került sor, dacolva a már-már kissé hűvöskésre fordult időjárással, viharos széllel, erősen felhős éggel, szerencsére azonban eső nélkül.
Mivel a találkozó 16 órára volt meghírdetve, vagyis a kezdési időpontja egybeesett az egyébként is élő műsor kezdési időpontjával, jómagam már nem sokkal kettő után elindultam itthonról, gondolván, kihasználom e remek alkalmat arra, hogy néhány Törzshallgatónkkal is készítsek egy-egy rövid interjút közelgő Jubileumi műsorunkba. Még a 47-es villamoson, a Fővám tér és a Móricz Zsigmond körtér között különös véletlen történt, ahogy a villamoson ültem, odalépett hozzám egy hölgy, mint később kiderült, Somogyi Mónikának hívják, udvariasan megszólított, és mesélni kezdett magáról. Mint kiderült, író, költő, és eddig elkészült műveit szeretné felolvasni, hogy látássérültek számára is elérhetők legyenek, hangoskönyv formájában. Mivel látta, hogy én az vagyok, gondolta, megkérdezi, nem tudnék-e segíteni neki ebben, illetve abban, hogy egyáltalán művei nyílvánosságot kapjanak. Szerencsére jóval hozta őt össze a Sors, hiszen én, mint a Civil Rádió munkatársa, természetes, hogy tudok, és szeretnék is segíteni neki ebben. Megbeszéltük tehát, hogy meglátogatom honlapját, melyen elérhetőséget is találok, és keressük majd egymást, mégpedig most vasárnap este lesz elérhető az ott megadott telefonszámon, és akkor majd megbeszéljük a részleteket. Sajnos nem tudott hosszasan mesélni, mivel a Körtérnél leszállt, mivel arrafelé volt dolga. Komolyan, azt gondoltam, hogy ez az egész csak álom - hosszú időnek kellett eltellnie, mire ráeszméltem, hogy ez bizony a valóság! Ilyen szerencse is csak velem, velünk történhet meg - komolyan mondom! Nem sokkal három óra után értem be a Fonóba, ahol már javában zajlottak az előkészületek, és egy kedves Törzshallgatónk, Borovicz László már ott is volt, várva a nagy találkozást Hallgatótársaival és a Civil rádió műsorkészítőivel. A délutáni műsor házigazdáin, Weisz Ivánon és Horváth Lászlón kívül még Pogány György Főszerkesztő, valamint Romsics Balázs és Nartmann Richárd technikusok voltak jelen, akik az élő adás lebonyolításában segédkeztek, illetve jómagam, mint Hallgató, sőt, nem csak, mint Hallgató, hanem, mint tudjuk, műsorkészítő is. Rögvest elő is álltam Lászlónak a tervemmel, ő pedig örömmel adott interjút nekem, ahogy rajta kívül még három másik Hallgatótársa is, valamint az est házigazdái is.
A remek hangulatú élő adás után este fél kilencig beszélgettünk, s mikor már ránk sötétedett, és az idő egyre hűvösebbre fordult, kezdtünk útnak indulni hazafelé.
Köszönet ezért a remek hangulatú estéért és az interjúkért, valamint ezer köszönet minden kedves Hallgatónknak, aki jelenlétével megtisztelte, és emelte a szombat esti "Kultúrkoktél" fényét! A remek szervezésért pedig ezer köszönet Ivánéknak és a Fonó munkatársainak, akik a helyet biztosították.
Ma este meglátogattam Somogyi Mónika honlapját, de elérhetőséget sajnos nem találtam ott, nem így jónéhány versét, melyek nagyon tetszettek. Így nem maradt más választásom, mint a Facebook-on felkeresni őt, s írni neki egy rövid üzenetet - remélve, hogy sikerül felvenni vele a kapcsolatot, és a későbbiekben újra személyesen találkozni vele.
