Pénteken újabb kezelésen voltam jobb lábfejemmel - ám mostanra szerencsére kezelőorvosom már jó hírekkel szolgált. Szerinte ugyan a vártnál lassabb a gyógyulás, de most úgy áll a dolog, hogy a jövő héten hétfőn az utolsó kötözésre lesz szükség, vagyis a jövő héten már lekerülhet a kötés. Természetesen utókezelésre ezután is szükség lesz majd, de azt még pontosan nem lehet tudni, mennyi ideig tart, két-három hét is lehet.
Ma pedig Gyömrőre látogattunk anyai Nagyszüleimhez, akik 2003. áprilisa óta a Harmónia Idősek Házában laknak, idős korban biztonságot jelentő környezetben. Két évvel később pedig apai Nagymamám nővére is oda költözött.
Szerencsére óránként megy busz a budapesti Árkád Bevásárlóközpont mellett lévő buszvégállomásról, az Örs Vezér teréről. Mi rendszerint a 9:45-kor induló busszal szoktunk menni hétvégén, ma sem történt ez másképp, délelőtt fél tízkor találkoztunk Édesanyámmal az Örs Vezér téri végállomáson, s mivel az út rendszerint - ha csak nem kell sokat várni a gyömrői vasútállomás előtt lévő sorompónál - 55 perc, így már háromnegyed tizenegy előtt odaértünk, mivel ma szerencsére nem kellett várni a sorompónál. A mai látogatásunk nem csak egy - amolyan szokásos - vasárnapi látogatás volt, hanem annak apropóján is meglátogattuk Nagyszüleim, hogy Nagymamám is Judit, így Édesanyámmal együtt ő is pénteken ünnepelte névnapját. Apai Nagymamám nővérét pedig Zsuzsának hívják, ő pedig augusztus 11-én tartja névnapját, mivel a rokonságban szinte mindenkinek nyáron van a születés-, vagy a névnapja. Természetesen délután őt is meglátogattam, mindhármuknak egy tábla tejcsokoládéval kedveskedtem. Az idő remek volt, a múlt hét végén esővel érkezett lehülést követően mára visszatért a szikrázó napsütés, a hőség.
Egy késő délutáni, onnan fél ötkor induló busszal jöttünk haza.