Valamikor a múlt század végén kezdődött...
1993-ban Péterfi Ferenc, a Magyar Művelődési Intézet munkatársa, közösségfejlesztő és néhány barátja, kollégája úgy döntöttek - mivel a rendszerváltás utáni helyzet akkorra már lehetővé tette Magyarországon a szabad, ugynevezett közösségi-, nonprofit rádiók elindítását -, hogy létrehoznak egy olyan rádióadót, amelyben a civil társadalmat érintő helyi ügyeknek, a polgárok véleményének biztosítanak teret, szélesebb nyílvánosságot. Elhatározásukat tett is követte, csaknem kétéves kísérleti adássorozat, frekvenciapályázat után 1995. szeptember 1-én megszólalt a Civil Rádió - kezdetben még csak részműsoridőben, 2006. április 17-étől azonban teljes, heti 168 órás műsoridőben sugároz műsort Budapesten és Pest-megyében a 98 MHz-es frekvencián, a modern technika azonban mára már lehetővé teszi, hogy a UPC hálózatán is hallhatók legyünk a 106.3 MHz-en, és a http://www.civilradio.hu honlapon is elérhetnek minket. Emellett számos műsornak - így az én egyik önállló, "Fillagória - A védett közösségi tér" című műsoromnak is - van mostmár saját elérhetősége, honlapja, rendszerint a műsorkészítők maguk eszkábálta honlapok, melyeket a legkülönbözőbb technikákkal készítenek, készítünk. Ki-ki a maga profi-, vagy kevésbé profi-, netán amatőr eszközeivel. Én egyelőre még ez utóbbiba tartozom, de szándékomban áll tudásom, és ezzel együtt műsorom arculatát, honlapját is fejleszteni. Ez azért van így, mert miután ez a Rádió Magyarország leginkább sokszínű, legsokoldalúbb rádiója, valahogy úgy alakult, hogy mindenki külön-külön kezdett el foglalkozni ezzel, elrugaszkodva a Rádió hivatalos honlapjának keretrendszerétől, ki-ki maga kezdett egyre jobban kibontakozni, igazolva, hogy egy-egy honlap hűen tükrözi készítője személyiségét, vagyis jelen esetben műsorának arculatát is. A http://www.blog.hu is számtalan Civil Rádiós műsornak ad otthont - ezek közül talán a két legkiemelkedőbb, ha ugyan lehet ilyet mondani: a jelenleg csütörtökönként 17:00 órakor jelentkező "Édes India" vagy a páros héten szerda esténként 19:00 órakor jelentkező "Demokrácia Most" című -, ezért döntöttem jómagam is úgy, hogy itt folytatom az egyébként már több, mint négyéve megkezdett történetem. Azért, hogy jelen lehessünk az egyik leglátogatottabb közösségi oldalon.
Nemrég pedig egy különleges ötletem támadt, még ez év elején, január végén, a szokásos előszilveszteri party-nkon, melyen hagyományainkhoz híven idén is megválasztottuk az előző Év Civil Rádiósát, aki ezúttal Bíró Zsolt, a jelenleg csütörtökönként 18:00 órától hallható "Gospel Café" és a vasárnaponként reggel 8:00 órakor jelentkező "Református kétszer 30 perc" (amely kezdetben még csak egy félórás műsor volt) című műsorunk házigazdája lett. Ez ötletem pedig az volt, hogy miután idén szeptember 1-én lesz 15 éve, hogy a Cvil Rádió először szólalt meg már nem pusztán kísérleti-, hanem ugymond hivatalos, állandó jelleggel az éterben, ennek apropóján szeretnék készíteni egy jubileumi születésnapi műsort, mely egy olyan egy órás műsor lenne, melyben régi kedves történetek hangoznának el a Barátoktól, Kollégáktól, Ismerősöktől, régebbi műsorkészítőinktől, mert szép számmal akad olyan is, aki már sajnos nem dolgozik nálunk. Emellett pedig bárki, akinek a birtokában vannak archív hangfelvételek, akár kazettán is (mivel ma már ugye digitális technikával dolgozunk), az - ha úgy gondolja, szívesen megossza Hallgatóinkkal - bátran hozza magával, hozza be a stúdióba. A műsorhoz az "alapanyagot", vagyis magukat a történetmeséléseket úgy képszítem el, hogy előre lefoglalt stúdióidőkben, előre egyeztetett időpontokban jönnének be a műsorba önként jelentkező Kollégák, és egy-egy Kollégával maximum negyedórát beszélgetnék az alábbiak szerint: "Hol hallott először a Civil Rádióról", "Hogyan jött az ötlet, hogy nálunk dolgozzon", "Miért pont a Civil Rádió", "Miért éppen az a téma, vagy azok a témák, amellyel, vagy amelyekkel foglalkozik műsoraiban", "Néhány kedves élménybeszámoló, történet akár Kollégával, akár egy-egy betelefonáló Hallgatóval vagy beszélgetőtárssal, Interjúalannyal kapcsolatban", s végezetül, de nem utolsó sorban - ha vannak neki ilyenek - az archív felvételek. Eddig már kilencen jelentkeztek biztosan, akiknek az időpontja már biztos, vagyis akikkel már biztosan készül egy-egy rövid interjú. Az pedig, hogy közülük hánynak a birtokában vannak archív felvételek, még nem tudni pontosan, mert mindegyikük azt ígérte, majd utánanéz. Az "alapanyag" elkészítésével szeretnék augusztus 20-ára végezni, hogy aztán csak a gyártás maradjon hátra. Ráadásul időt is nyertem azzal, hogy miután a Civil Rádió szoros együttműködésben van a Fonó Budai Zeneházzal, olyannyira, hogy 2006. március 29-e óta a Fonó kétstúdiós helységéből sugározzuk műsorunk, és a Fonó is idén ősszel, csak épp októberben ünnepli tizenötödik születésnapját, így még egy június 17-i szerkesztőbizottsági ülésen felmerült azon javaslat, miszerint tarthatnánk együtt a két intézmény fennállásának jubileumi évfordulóját - így tehát az általam készítendő műsor is valamikor majd októberben kerül adásba.
Most az elkövetkezendő két héten szabadságon vagyok telefonos munkahelyemen, így most egyrészt ezzel foglalkozom gőzerővel, jövő héten hétfőn, július 19-én és csütörtökön, 22-én délután 16 - 20 óra közötti időben készítjük a felvételeket a Rádió 2-es stúdiójában (mely stúdió kimondottan gyártási célra lett kialakítva), továbbá már van két új időpont is, mégpedig augusztus 2-án hétfőn és 5-én csütörtökön, szintén e koraesti időintervallumban Ma is gőzerővel telefonáltam, emaileztem, szerveztem - és még eután is folytatom... Emellett pedig idehaza kisebb lakásfelújítás lesz a héten. Na nem annyira nagy, csak anyai Nagybátyám jön segíteni, linoleumozni fogjuk az előszobám, a konyhám, illetve a fürdő- és mellékhelységet. Ha valaki önálló lakásban él, időnként nem árt szépítgetni, alakítgatni. Én már ide s tova 14 éve lesz, hogy külön költöztem, egész pontosan 1996. október 12-én költöztem be első önálló lakásomba, akkor még a VII. kerület Peterdy u. 8. szám alatti sarokházba, melyet 2001-ben átalakítottak, egy, a mellette lévő óvodát bővítették, így ők kapták meg a saroktelket, s építettek hatalmas játszóudvart és tornatermet az oda járó lurkóknak, így 2000 decemberétől a VII. kerület belső részén, egy Kazinczy utcai, két udvaros, körfolyosós ház csendes zugában lakom, egy alig 33 négyzetméteres - mondhatni - legénylakásban.
Szép az élet, tele van kihívásokkal...
