HAJNALI FÉNY

Mottó: "Ha az élet már mindent megtagad Te légy csak mindíg önmagad. Mindegy, bárhova lépsz, soha vissza ne nézz Légy önmagad, mert csak így leszel szabad...!" (Kasza Tibor: "Menj tovább" - a Crystal dala)

Friss topikok

Linkblog

Az Olvasás Világnapja alkalmából rendeztek konferenciát a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Székházában. E konferencia kimondottan a látássérült emberek olvasási szokásairól, a Braille-írás kialakulásáról és a digitális írásra, olvasásra történő átállásról, ennek jelentőségéről szólt.





A konferenciát a Szövetség Közművelődési- és Kulturális Bizottságának vezetője, Berecz Istvánné Bihari Erzsébet nyitotta meg, aki egyebek között elmondta:  Úgy gondolta, hogy akár könyvtárak, akár társintézmények, akik a közművelődéssel, olvasással foglalkoznak, tájékoztassák arról a közönséget, fontos-e a papíralapú könyv, a Braille-írás, vagy a digitális könyv? Hogyan olvasnak, hogyan, milyen módon veszik igénybe a könyvtárak szolgáltatásait.

 

Előadók:

MVGYOSZ Hangskönyvtár - Taba Zsófia,

MVGYOSZ Braille Könyvtár – Pál Erika,

Braille Bizottság - Bieber Mária,

EOS Nemzetközi Kulturális Alapítvány - Gaál Áron,

Heves-megyei Egyesület - Majoros Kálmánné Zsuzsanna, országos kultúros,

 Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei Egyesület - Barnóczky Gábor,

Vakok Általános Iskolája -  Katona Krisztina és  Varró Attiláné Andrea, Ruff Ágota,

Informatika a Látássérültekért Alapítvány, Szuhaj Mihály elnök, ügyvezető,

Alkosoft KFT - Dvarieczky Bálint ügyvezető, akinek anyagát távollétében  Németh Tamásné Berta Edina olvasta fel,

"Vakok Világa" folyóirat - Kovács Judit egykori főszerkesztő, jelenleg a lap munkatársa

 

 

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének elnöke, Borai  Botond mondott köszöntőt.

 

Fontos az emberekkel való találkozás - mondta, sokan vagyunk, és a Hermina Egyesület is csatlakozhat az olvasást előrevívő rendezvénysorozathoz. Fontos a kultúra, olvasás, Braille-írás és -olvasás, Tamási Áron Vetélkedő. Jó, hogy a látássérültek között e rendezvény zászlóshajó lehet. Bele sem gondolunk, hogy mindíg olvasunk - tette hozzá. Hiszen, ha abból a szempontból közelítjük meg az olvasást, hogy egy kódfejtés, nem csak betűket olvasunk.  Már az ősember is jelekkel kommunikált, barlangrajzokkal, pl. szertartások, sikeres vadászat - olvasunk akkor is, ha zebránál állva zöldre vált a lámpa - ez jel, vagy pl. beborul az ég, mindjárt esni fog. Emellett vannak az ABC betűi.    Fontos, hogy a jelek jó kezekbe kerüljenek, hiszen akkor jó dolgok keletkeznek, pl. Moliere, Romhányi. Térben és időben bejárhatjuk az egész világot.   

 

 

 

Hangoskönyvtár - Taba Zsófia

 

A Hangoskönyvtár 1961-ben kezdte meg a működését a Hermina út 21. szám alatti Vakok Állami Intézetében, majd 1972-ben költözött a jelenlegi helyére, az MVGYOSZ (1146 Budapest, Hermina u. 47.)   Vannak olyan alapanyagok, melyekkel az elhasználódott anyagok újra másolása történik, ezek segítségével történik az anyagok digitalizálása is. 1970-ben az orsós szalagokról kazettára tértek át, 1986-ban a Soros Alapítványnak köszönhetően megújult a stúdió a Szövetség székházában, majd az orsós szalagok teljesen kikerültek, A 2000-es évek elején áttértek a digitális előadásokra, előállításra, digitális tárolásra, a hangoskönyveket azután CD-lemezekre írták ki. Jelenleg 3300 mű.  Hazai- és külföldi szépirodalom, ismeretterjesztő, gyermek- és ifjúsági irodalom.  A kortárs könyvsikerekből viszont sajnos kevés van, akár magyar-, akár külföldi írókat tekintve. Már vagy 5 éve bezárták a stúdiót, felfüggesztették a működését. Nincsenek felolvasók. 2 önkéntes felolvasó van, két év alatt három könyv került felolvasásra.  Közösségi szolgálatos diákok Braille-könyveket szállítanak ki házhoz, segítik a hangoskönyvtár munkáját, kazettákat digitalizálnak, azonban sajnos mindössze egy felolvasás volt.   Keresnek önkéntes felolvasókat. Befejeződött a hangkazetták digitalizálása, 5-6 éves munka volt.   Nem tagoknak 3000 forint használati díj éves szinten, a műveket három hónapra lehet kikölcsönözni mindkét könyvtárban, Braille- és Hangoskönyvtárból. Vidékiek postai úton is kölcsönözhetnek.  Bihari Erzsébet hozzászólásában hiányolta a verses irodalmat, főleg a középiskolások miatt. Továbbá elmondta, hogy A CD-re írt anyagok sok kívánnivalót hagynak maguk után, sok a hiba.     Taba Zsófia folytatta a HAngoskönyvtár munkájának bemutatását: Azt is elmondta, hogy  SZJA  1 százalékot használnak még fel vásárlásra.  Van felolvasó kör, ahol önkéntesek dolgoznak, vannak szerzői jogdíj-köteles művek, ezeket nem nagyon lehet felolvasni, illetve feltenni.  Emiatt vannak gyerekcipőben a kiadások.  Főleg az idősebb korosztályban van igény a hangoskönyvekre. Ők nem tanulták meg a Braille-olvasást. Nagyon sok látó is érdeklődik, akik sokat utaznak. Ifjabb generációk már Iphone-t használnak. illetve az internetről, pl. a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról lehet jogtiszta műveket találni, hozzájuk lehet jutni, le lehet azokat tölteni.   Elektronikus formában történő  elérés.   Szabó Ervin Könyvtárral van együttműködés, megunt könyveket hoznak a Szövetségbe, és vesznek is a könyvtártól könyveket.

 

 

 

Braille Könyvtár -  Pál Erika

 

Elmondta: van 44 jel, számunkra egy francia úriember, Braille segítségével vált olvashatóvá. Louis Braille alkotta meg a Braille-írást, ez az írás kinyitotta a világot a látássérültek számára, ez által tudunk írni, olvasni. Nagyon fontos dolog. Mindenféle ismeretanyagot, kultúrát közöl számunkra. Egyik legfontosabb dolog, amit sikerült elérni, elengedhetetlen, hogy a gyógyszeres dobozokon is van Braille-felirat. Igen sok Braille könyv érkezett a Szövetségbe, volt kapacitás a nyomdában, 2015-ben a Braille-könyvtár állománya 94 művel gyarapodott. A Segédeszköz-boltban kapható katalógus-kiegészítő.  Nagy öröm, hogy 2016-ban már voltak gimnazista diákok, akiket el tudtak látni Braille-könyvekkel, főképp a nyári szünidőben.

Jelenleg 91 rendszeres olvasó van, a kölcsönzés postán vagy személyesen történik, kb. 2 éve budapesti olvasók részére is van lehetőség postázásra,  közel a postához, ugyanis a kikölcsönzött könyvet visszaküldéshez a postára kell visszavinni. Éveken keresztül tartó harc eredménye volt, hogy ezt elérjék. 

 

 

 

Vakok Általános Iskolája -  Ruff Ágota

 

Varró Andreával foglalkoznak az iskolai digitalizációval, és a Braille-írás oktatásával, illetve az olvasás oktatásával. Menete: Óvodai alapozó szakasz, játékos formában találkoznak az írás-olvasás alapjaival. Kézügyesség, ujjizmok, formafelismerés terjesztése, fokozatosság elvének betartásával. Az iskola első két évében a gyermekek hatrekeszes doboz segítségével megismerkednek a pontok elhelyezkedésével, számozás szerinti elnevezésükkel. Majd domborított gombás- és szögestábla segíti őket a Braille-írásrendszer  elsajátításában. Első osztályban megismerkednek a pontírógéppel. Optimális esetben egy diák második osztály elején ismeri a nagybetű-jelet,  olvassa az összes betűt és számot, a négy alapművelet jelét, huszas számkörben az összes arabszámot, relációjelet.   Eljutnak az első rövid meséig, versig, ismeretterjesztő szövegek feldolgozásáig, betűfelismerési technikáig, melyet folyamatosan fejleszteni kell. Kérdés: Megállapítja-e a szóköz jelenlétét, az írásjeleket, a pontkombinációkat? 

Ágota statisztikai adatokat is említett a gyerekek olvasási teljesítményéről, például:  2009-ben a legjobb olvasó ismert szövegben 550 jelet olvasott, ismeretlenben 348-at.   

Azt is elmondta: Meghatározó, hogy otthonról milyen mintát hoz a gyermek, hogy mennyire olvasnak a szülőkkel.

Alsóban gyakran keresgélnek az -ablak - Zsiráf lexikon szócikkeiben, majd az aktivitásuk későbbiekben lankad. Ugyanakkor azt is hozzátette: a személyi feltételek után fontosak a tárgyi feltételek.  Fontos a papír tartóssága, a pontírás minősége. Egyoldalas, ritkasoros könyvek használata az első osztályban, majd utána kétoldalas ritkasoros, egy oldalon 14-16 pontírású, majd másodiktól kétoldalas sűrűsoros, 28-30 pontírású sor, egy sorban 32 karakter is elfér. Elengedhetetlen a helyes testtartás, kényelmes kartartás, konfortérzet.

Módszertani feltételek, gyógypedagógusi konpetenciák, tapintás folyamatos fejlesztésére irányuló gyakorlatok a fokozatosság elvén. Helyes test- és kéztartás rendszeres ellenőrzése, tankönyvrendszerek értelmezése, önálló tájékozódás a tartalomjegyzékben, a kötetek számozásában, szabályok, szómagyarázatok jelzéseiben, életkoruknak megelleő és tanayaghoz szorosan illeszkedő motivációk, magyarázatok, szövegértések, szókártyák, változatos munkamódszerek használatával. Önellenőrzés, a hibák önálló javítására való igények a tanulókban. Családok kulturális érdeklődése adott, tehetők javaslatok, de beleszólni nem lehet.  Mind a tárgyi- mind a módszertani feltételeket biztosítják.    ELső csoportban hagyományos átírású művek, 700 mű, 4300 kötet. Táblával 465 kétoldalas, ritka soros mű, egy-egy példány található, mint muzeális érték.

1911-ben keletkezett a legrégebbi könyv.

Mesék, állatregények, ifjusági- és történelmi regények, versek. Ismeretterjesztők, enciklopédiák, szótárak, lexikonok.

Tíz év alatt felére csökkent a könyvtári olvasók száma, megváltozott tanulási szokások, tanulói populáció.   Egyre kevesebben olvasnak napi rendszerességgel.  Ide vezető okok:

 

- tanköteleskorú látássérültek populációjának változása az intézményben, létszámcsökkenés,  épértelműek létszámának csökkenése, gyakori a mozgásszervi problémával élő gyermek, megjelennek az egykezes olvasók, akik nem követik a másik kezükkel a sorokat, autisztikus tünetek számának növekedése, kitolódik a Braille-ABC ismerete, elcsúszik az olvasóvá válás ideje,

- 2000-től tantervmódosítás, számítástechnika elterjedése, harmadik osztálytól, elektronikus szövegek felé fordulnak és kommunikációs lehetőségeik kitágulnak, önállóságuk és önbizalmuk növekszik,

- az informatikai lehetőségek felé történő terelése a gyermekeknek, legújabb informatikai eszközök és okostelefonok, melyek alsó tagozaton megjelennek, ezzel foglalkoznak, nem Braille-könyvekkel. Számítógépek segítik a tanulókat, hetedik osztálytól. Digitális tankönyvek, pontírásúakkal szemben,

- EU-s pályázatok megjelenése, eredményei, hangoskönyvek egyre nagyobb száma, narrációs filmek, audionarrációval kísért színházi előadások.  

 

Kiemelt törekvés a Braille-írás elsajátítása, ismerete készségszintű legyen, nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen, pl. a helyesírási készség kialakulásában.

 

 

 

Braille Bizottság - Bieber Mária

 

Források: Pajor Emese „Tapintható írásrendszerek” című munkája, Kund Zsuzsanna „A Braille-galaxis válsága”. Mária beszélt a Braille-írásrendszer kialakulásáról, változásairól. Főbb pontok: XXI. századi változások, Braille-vita, személyes vélemény, jógyakorlat.

  Vonalrendszerű, pontrendszerű és egyéb írásrendszerek. Első kettő tapintható. Braille 12 ponton alapuló, 36 betűből álló rendszerére alakították ki a mai írást, eredendően katonai titkosírás volt a célja. 1810. körül jött létre. 1821-ben ajánlották fel a vak embereknek, Braille ebből 6 pontra csökkentette a rendszert, 15 éves korára a Párizsi Vakok Intézetében már kiforrott rendszert honosított meg, de tanárai nem fogadták kitörő örömmel. Nem kívánták megtanulni a latin írásrendszertől eltérő karakterrendszert. Braille iskolatársai viszont megtanulták, egymást is tanították, továbbadták az újonnan érkező növendékeknek. Ennek köszönhető az,hogy ez a rendszer 1857-ben hivatalosan bevezetett rendszerré vált, Braille halála után 2 évvel. Magyarországra Dr. Mihályik Szidor hozta be, aki 1860-ban Párizsba utazott. Megyeri Károly átírta az ABC-t a magyar nyelv sajátosságaihoz, elsőként a kétjegyű mássalhangzókat egy karakterre hozta, pl. n és ny, szimmetria. Lovácsi József a cs megalkotásában játszott szerepet, majd a hosszú í megalkotásában. Roboz József is változtatott, de mindössze két évig volt használatban az ő rendszere, mert bonyolultabbá és nehézkesebbé tette. Pl. kétjegyű mássalhangzók és a hosszú magánhangzók két karakteren kerültek  jelölésre. 1897-ben alakultak ki a szimmetriapárok, o, ó, s, sz, t, ty. Majd Pivár Ignác és Heródek Károly is egyszerűsítették.   A mai rendszert 1901-ben fogadták el, majd 1978-ban változtatták meg, pl. a nagybetűjel, amely  hatosról négyes-hatos kombináció lett.

2012-től megváltozott a gondolatjel, kerek zárójel pontszáma, 2016. januárjától a kapcsos zárójelek előjeles formátumúak lettek.

Mária beszélt arról is, hogy  Kund Zsuzsanna két-három dimenziós egységek kódolásaként definiálja a tapintható írásrendszereket, a pontírásra gondolva olvasásnak tekinthető a taktilis úton történő kódolás.  A pontírás használata drasztikusan csökken. Az 1990-es évektől csökken a vak emberek száma, köszönhetően a fertőző szembetegségek hatékony megelőzésének. Csökken a vakon születettek, ugyanakkor a vaksággal együtt más fogyatékosság is társul, ezek is akadályozzák a pontírás elsajátítását. Az idősebb korosztályban sokan veszítik el látásukat, de nagyon kevesen tanulják meg a pontírást. Ennek egyik legfőbb oka pl. a cukorbetegség, mely gyengébb tapintóképességgel is járhat.  Csökken a pontírást készségszinten is használó személyeknek a száma. Mit tehetünk? - pl. azt, hogy a pontírást szerető, tisztelők összefognak, egy irányba tartanak.   Említette, hogy Torma Zsolt domború ábrákat készített, Braille feliratokkal, ezt használta az általa vezetett okosklubon, az okostelefonok használatát bemutatandó. Ha ez a tendencia így folytatódik - tette hozzá Mária - akkor a Braille írás 50-100 év múlva múzeális darab lesz. Végezetül elmondta, hogy nem rég megjelent könyvének bemutatója 2016. október 14-én lesz, a könyv címe: „Bevezetés a Braille-írás -olvasás rejtelmeibe”. Könyvének célcsoportja a  látók, szak- és laikus emberek. Célja, hogy minél többen megismerjék, megszeressék a pontírást.  Mottó: „Az olvasás által napról-napra valami ragad az emberre, és utóbb azt veszi észre, hogy más emberek szinte szívesen hallgatják a beszédét, mert igaz, hogy aki tanul valamit, annak még a nyelve is könnyebben fordul a szájában.”  (Arany Jánostól)

 

 

 

BAZ-megyei Egyesület – Barnóczky Gábor

 

Elsősorban hangoskönyvekkel kapcsolatos szolgáltatásokról beszélt. Az Egyesület 1985-ben alakult, a hangoskönyvtárukban magnókazettán lévő könyvek kölcsönözhetők.  A hangoskönyvtár Hornyánszky Tivadar vezetésével, működik, aki küldött és a szervezet elnöke is volt. Ő szervezte a Miskolci Városi Könyvtár alkalmazottjaként a Hangoskönyvtárat, melynek 20 éven át volt vezetője, majd Kovács Margit, aki II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár  (korábban: Szabó Lőrinc Megyei Könyvtár) alkalmazottja vezeti, és szolgáltatja a hangoskönyveket.   2015-ben, 103 beiratkozott tagjuk volt, ebből 50-60 aktív. Az állományuk 77 művel bővült, melyet a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár biztosított részükre. 

2015-ben 130 nyitvatartási nap volt. A hangkazetták selejtezése folyamatosan történik, mivel azok folyamatosan amortizálódnak. Van egy törzsközönség hangoskönyvek meghallgatására. Nem túl tág ez az érdeklődési kör sajnos. Jobban kelllene kommunikálni ez ügyben, megpróbálnak ezért tenni. Emellett a Megyei Könyvtárral való együttműködés keretében nem csak a hangoskönyvállomány és a munkatársak köre bővül, hanem számítógépek is rendelkezésre állnak, akár oktatási célra, akár olvasási célra, internethasználat céljából, térítésmentesen.    Emellett komolyzenei koncerteket, klubnapokat, kulturális eseményeket rendeznek, és könnyűzenei és irodalmi délutánok is vannak, Ilyen volt pl. Márkus Norbert informatikus, zongoraművészelőadása.

 

 

 

EOSZ Nemzetközi Kulturális Alapítvány – Gaál Áron költő, orosz-román műfordító

 

Áron az éplátók képviseletében volt jelen a konferencián. Beszélt a síkírású kiadványokról. Elmondta, hogy akkor tudunk túllépni valamin, ha a látó- és látássérült közeget közelebb hozzuk egymáshoz. Nagyon érdekes, hogy szinte majdnem az összes versét lefordították románra, irodalmi díjakkal rendelkezik, maga is fordított. Román iskolákba hívták, pl. általános iskolákba, gimnáziumba, hogy legyen élmény a gyerekeknek, Szerbiába is hívták, de azt is elmondta, hogy Magyarországon erre még nem volt példa. Örömmel fogadná a meghívást a hazai iskolák, Vakok és a Gyengénlátók Általános Iskolájának meghívását is.   Hozzá tette: A könyv csodálatos élmény. Egyfajta konfliktushelyzet alakult ki a mai életforma és a klasszikus olvasás között. Nagyon komoly időt igényel, pláne, ha olyan klasszikus műveket akarunk olvasni, mint pl. a „Háború és béke”, vagy Jókai, Móricz, vagy   Móra művei. Mikszáthot is említhetnénk - ezekhez idő kell. Más hallgatni és olvasni. Ha olvasunk, akkor a fantáziánkra van bízva,, a regényíró, vagy költő leírja, de mi képzeljük el magunknak.  Ezektől foszt meg az, ami le akarja ezt egyszerűsíteni, kényelmesebbé akarja tenni az irodalom befogadását. Pl. rádiójátékok, hangoskönyvek.     Szerinte nem biztos, hogy a hangoskönyvnek nagyobb tábora van. Ezek illúziók. Kérdés: Rászánjuk-e az adott időt?     

 

 

 

Szuhaj Mihály, az  Informatika a Látássérültekért Alapítvány elnöke előadása

 

Magyarországon különböző eszközökkel, szoftverekkel olvasnak a látássérült emberek. Kezdetben a Braille-, majd hangoskönyvek, majd beszélő számítógépek, ezek elérhetővé válásával megjelent a dokumentumok, teljes könyvek felolvastatásának igénye, a  Scannerek (lapolvasók) jóvoltából könyveket, újságokat tudnak digitalizálni, felolvastatható szöveggé alakítani, Mihály, mint programozó maga is részese volt a folyamatnak.

Mint elmondta: Mindent átfogó élmény volt, ahogy megnyílt előtte és sorstársai előtt a könyvek, elektronikus formátumban elérhető művek tárháza. Addig a Braille- és a hangoskönyv csupán szűk keresztmetszetet jelentett.  Több évtized alatt is néhány ezer műig tudtak eljutni, egyszerűen ezeket nehezebb volt előállítani, hiszen csak számunkra szükségesek, szűk közönségük miatt kisebb a mögéjük tett kapacitás is, míg az elektronikus dokumentumok mindenkihez, széles felhasználói kör számára fontosak. Így az előállításuk mögött hatalmas kapacitás van. Elektronikus könyvtárak, sok ezer könyvvel rendelkező kis méretű gépek.    Három kategóriát említett:  speciális hardverek, online szolgáltatások, speciális szoftverek. Online szolgáltatás: weboldalon keresztül nyújtanak olvasásélményt, pl. a http://www.laprolhangra.hu Korábban hangos kiadvány volt, irodalmi újságokból készített válogatás. Kazettán előfizethető mű volt. Majd a stúdió megszünésével megszünt. Ezt indították újra egy portálon, az oldal gyakorlatilag olvasni szerető vakok és olvasni szerető látók közössége.   Jelenleg közel ezer olvasójuk van.       A Szerzői jogi törvény miatt a látássérülteknek igazolniuk kell látássérültségüket. Látó felolvasók maradhatnak akár anonimitásban is.      Eszközök: szoftverek, hardverek. képernyőolvasók, nagyító programok, optikai karakterfelismerő szoftverek, akadálymentesítő szoftverek segítik a látássérültek mindennapjait. Képernyőolvasók a vakoknak készült megoldások, Windows alatti változatok, JAWS for Windows honosítása, NVDA nyilt forráskódú, Linux alatt az Orca nevű alkalmazás.         Braille-kijelző, speciális hardver, amely nem olcsó, ugyanakkor  a közintézményekben meg kell, hogy jelenjen.  

 

 

 

DITÁL - Digitális Tartalom Látássérülteknek - Dvarieczky Bálint, Alkosoft KFT. Bálint anyagát Németh Tamásné Berta Edina olvasta fel

 

A DITAL egy  rendezett, átfogó struktúrált könyvtárba szervezett könyv-rendszer. Az érdeklődő tagnak nem kell mást tennie, mint regisztrálni a www.dital.hu oldalon, ahol feltölteni egy, látássérültségét igazoló dokumentumot (pl. a szövetségi Tagsági Igazolványának scannelt képét), valamint el kell fogadnia a civil társaság társasági szerződését, csatlakzoik. Ezután egy elektronikus könyv-adatbázisban kereshet, letöltheti elektronikus könyveit, hatalmas adatbázisból, txt formátumban. Az évek során számos újítás történt. 2016-ra teljes akadálymentesítés, átalakítás, minél több. Jelenleg több, mint 13 ezer könyv.   Átlinkelés, könyv részletes nézetének megnyitásakor, szerző nevére, sorozatra, műfajra nyomva, új keresést hajthatunk végre.   

Emellett egy új segédeszköz is elérhető, ez pedig a HVE5 készülék. Jellemzői: magyar menü, magyar beszédmotor, rámásolt szöveges fájlok tartalmát olvastathatjuk fel, Daysy anyagokat, audio anyagok, filmek hangsávját játszhatjuk le. 8 GB belső, 32 GB-ig bővíthető memória.  Rádió, FM átvitel, diktafon funkciók.  Lehetőségünk van rádióból közvetlenül, továbbá  belső, illetve külső mikrofon segítségével  felvételeket készíteni. Emellett fontos funkció még könyvjelzők elhelyezésének lehetősége, másik könyv vagy zenefájl korábbi pozíciójának megjegyzése, elérése.     

 

 

 

Heves-megyei Egyesület – Majoros Kálmánné Zsuzsanna, országos kultúros

 

Zsuzsanna sajnálatosnak tartja, hogy kevés a résztvevő a konferencián. Hozzátette: sokan voltak az Egri Könyvtárban, amely egyházi-, és nagyon szép. Elmondta, hogy ha megfogjuk az ott lévő könyveket, érezni lehet, mit nyújt a könyv, annak az illata.   Náluk is van lehetőség hangoskönyvek, CD-formátumban, zenei anyagok kölcsönzésére, és nagy az érdeklődés a hangoskönyv-formátumú nyelvkönyvek iránt is.   Sokan vannak, akik szeretnének alapszinten megtanulni valamilyen nyelvet. Továbbá beruháztak számítógépekre, beszélőprogramokra.    Vannak még különböző e-nagyítók, főképp számítógépet nem használó idős, olvasni szerető tagok számára.     Különféle programokon vesznek részt, ilyen pl. Eger ünnepén érzékenyítő tréningek, Picht Braille-írógép és az által a Braill-kultúra bemutatása. Főleg a gyermekek nagyon érdeklődnek ez iránt.      Újakat már nem tudott mondani, felajánlotta, ha bármit tud tenni az Elnökségben, akkor az olvasással, kultúrával kapcsolatban szívesen segít.    

Országos Kulturális Programban több helyszínen vett részt kulturális rendezvényen, pl. Borsod-megyében, színvonalas hangversenyeken. Feladata: Rendezvények látogatása, előadások megtartása, a sport,  a kultúra és szabadidő területén.

 

 

 

„Vakok Világa” Folyóirat – Kovács Judit, a lap munkatársa

 

Judit  beszélt a lap  első megjelenéséről. Említette, hogy a lap első megjelenési éve 1938. volt, azonban egy 1940. novemberi lapszámban megjelenő cikkből kiderül, hogy a hivatalos sajtóengedélyt 1939-ben kapták meg. Először úgy alakult, hogy mivel a  havonta megjelenő lapot pontírásban adják ki, ez saját belső terjesztés, ezért nem kell, később azonban kiderült, mégis  szükséges sajtóengedély. Ezt a lap végül – pár hónap szüneteltetés után - a Belügyminisztériumtól meg is kapta.    Az első síkírású lapszám 1953-ban jelent meg, amellyel a lap már nyilvános terjesztésűvé vált.  Ugynevezett „öregbetűs”, 16-os betűmérettel megjelent, jól olvasható lapszámok voltak.  Az első elektronikus – kezdetben flopylemezen, majd később emailben terjesztett változat – 1992-ben  jelent meg.  A folyóirat első szerkesztője Vitéz Kassai Béla volt,  akit Korner György és Barna Zoltán követett.  Ő több évtizeden át szerkesztette a lapot, akárcsak  utódja, a fiatalon elhunyt Bartha Zsuzsanna.  Utána Takács Péter, Bakos Judit, majd Garamvölgyi Annamária, majd Szöllősy  Szilvia, majd maga Kovács Judit következett.     A lap főszerkesztője pedig jelenleg Sztakó Krisztina.   Munkatársak: Árvai Mária és Kovács Judit.    Már a korai lapszámok is rovatrendszerben működtek. Az olvasók betekintést kaphattak a Szövetség közgyűléseiről, később a különféle – például utazási – kedvezményekről, de már az 1939-41-es lapszámokban is kaptak jogi segítséget is.   Voltak társkereső hirdetések is, és figyelemre méltó volt még a női rovat is, melyben akár különféle kötésmintákról,  receptekről is olvashattak.   Judit kiemelte még a „Vakok az életben” rovatot, mely a különböző „vakos” szakmákról – pl. kötélverő, gyorsíró -  szólt.

A folyóirat 1918-as évfordulójára néhány régi lapszámot Judit Braille-írásból számítógépbe ír át, hogy síkírásban is  elérhetők legyenek.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hajnali-feny.blog.hu/api/trackback/id/tr6911689655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.