A sok jó dolog mellett persze vannak kis hazánkban kevésbé jól működő, vagy legalábbis nagyobb kihívást jelentő dolgok is. Ilyen például a különböző fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó munkáltatók, illetve egyesületek, civil szervezetek helyzete. Vajon hogyan tudnak szembenézni a kihívásokkal? Hogyan tudják megoldani az általuk támogatottak mindennapi problémáit?
A Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorának 2015. július 15-i adásában Nemes-Nagy Tündével, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egyesületének elnökével beszélgettünk róla, illetve az általa vezetett Egyesület munkájáról.
Tünde születése óta látássérült. A Vakok Általános Iskolájában tanult. Ahogy a mondás tartja: „Vakok között félszemű a király” – társai között ő volt a király. Osztályában ugyanis – ahová összesen heten jártak - rajta kívül senki sem látott egyáltalán. Így számára természetes volt, hogy rendszeresen segít társainak. Ez a segítő szándéka a későbbiekben is megmaradt, olyannyira, hogy egyenes út vezetett számára a szociális munkáig. Szociális- és gyermekvédelmi ügyintézői képesítést szerzett. Mint elmondta, számára nem okozott nehézséget az integrált környezetben való tanulás, noha nem volt egyszerű a kapott tananyagokat elektronikus formába átalakítani, bescannelni, de szerencsére sikerült meggyőznie tanárait, hogy képes elvégezni az iskolát. Később a tanulás során egy évfolyamtársával közösen tanultak, akivel nagyon jó barátok lettek.
1998-ban került az akkori Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezetéhez, amely később egyesületté alakult. 2004-ben ugyanis, hazánk Európai Unióba történő csatlakozásával a magyar állam – ahogy Tünde fogalmazott – gyakorlatilag lemondott a fogyatékossággal élő szervezetek hazai támogatásáról, mondván, vannak Európai Uniós pályázati lehetőségek, ki-ki pályázzon önállóan. Így szükségessé vált, hogy az egyes civil szervezetek, így a Szövetség megyei szervezetei is regionális egyesületekké alakuljanak. Bizonyos szempontból azonban ez könnyebbséget is jelent számukra a pályázatok benyújtása tekintetében, ugyanis míg korábban az Országos Szövetség megyei szervezeteként minden pályázatot központilag, a Szövetség főtitkárával, Erhardtné Dr. Molnár Katalinnal kellett aláíratni, ezért az anyagot fel kellett küldeni, illetve fel kellett utazni Budapestre, addig regionális egyesületként önállóan nyújthatnak be pályázatokat. Egyesületük szerencsére kiváló szakmai kapcsolatokat tart fenn a hazai civil szervezetekkel, úgy, mint például a Magyar Élelmiszerbank Egyesület.
Emellett kiemelt tevékenységeik közé tartoznak a helyi szolgáltatások. Úgy, mint tagjaik által használt segédeszközök beszerzése, javítása. Fontos ugyanis, hogy ha egy segédeszköz elromlik, akkor a tagoknak ne kelljen több kilómétert utazniuk, például a fővárosba, hanem helyben lehessen megjavíttatni. Emellett az Egyesület munkatársai meg is tanítja az eszközök használatát, így informatikai tanfolyamokat is szerveznek az Egyesület irodájában.
Jelenleg négy látássérült-, két egyéb betegséggel élő megváltozott munkaképességű- és egy ép munkavállalójuk van – Tündével, mint elnökkel együtt. Bérüket egy 2012-ben a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal által megállapított bérminimum fedezi. Ennek összege azonban elég kevés, fejenként 93 ezer forint. Ez Tünde elmondása szerint jelenleg 313 olyan munkahelyet érint Magyarországon, amely megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz. A többit – például az egyéb szolgáltatásaikból befolyt bevételeket – nekik kell hozzátenni. Mint Tünde elmondta, ha ezen szolgáltatások nem lennének, akkor nem tudnának több embert alkalmazni, amely szándék egyébként terveik között szerepel. Fontos tudni azonban, hogy a bértámogatást rend fészerintl évre kapják meg, s hogy utána sikerül-e meghosszabbítani, az mindig a jövő zenéje. Jelenleg tehát 2015. decemberéig látnak. Fél éves projectjük között szerepel egy – a tervek szerint 2015. novemberében kifutó – olyan project, melynek keretében saját stúdiójukban magyar irodalom-tételeket olvasnak fel, és tesznek elérhetővé a jövőben érettségizők számára. EKéésre egyébként hangos könyveket is készítenek.
