Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese a megnyitón hangsúlyozta: emberi méltósággal mindannyian rendelkezünk, amely kötelez minket arra, hogy ezt a személyes méltóságot minden embertársunkban felismerjük és tiszteljük. Kiemelten fontos, hogy senki ne érezhesse azt, hogy adottságai, testi-lelki tulajdonságai miatt elesik egy szolgáltatástól, kevesebb figyelmet kap. A Semmelweis Egyetem a fogyatékkal élők fogászati kezeléséhez speciális körülményeket alakított ki – emelte ki a rektorhelyettes, hangsúlyozva, hogy a fogyatékkal élőket ugyanolyan színvonalú ellátás illeti meg, mint bárki mást, nem megengedhető, hogy esetleg csak fogeltávolításra szorítkozzon náluk a kezelés.
Az értelmi fogyatékkal élők fogászati kezelése speciális körülményeket igényel, hiszen a fogpótlások, a fogmegtartó és egyéb beavatkozások szinte kizárólag csak narkózisban végezhetők, a megszokott fogorvosi ellátó helyeken pedig nincs lehetőség az altatásra. Gyakran még egy egyszerű fogkőeltávolítás sem oldható meg altatás nélkül, hiszen az értelmi fogyatékkal élő betegek többsége állapotánál fogva klinikai környezetben nem együttműködő. Ezért van szükség olyan komplex centrumokra, ahol egyszerre rendelkezésre áll mind az altatáshoz, mind pedig a fogorvosi ellátáshoz szükséges infrastrukturális háttér.
Dr. Hermann Péter, a Fogorvostudományi Kar dékánja, a most átadott projekt koordinátora kiemelte: országos szinten 200 millió forintból valósult meg a hat központ létrehozása. A dékán – aki a szakmai kollégium munkacsoportjának tagjaként tevékeny részt vállalt a szakmai és finanszírozási feltételek kidolgozásában – úgy fogalmazott: erkölcsi kötelesség volt a centrumok létrehozása. „Hiú ábránd lenne azt állítani, hogy sérült embertársainknak ezután a többiekkel azonos lehetőségeik lesznek a fogászati kezelések vonatkozásban, de legalább egy keveset törlesztettünk az adósságunkból” – fogalmazott. A páciensek teljes körű fogászati ellátására most már megvan a lehetőség, a feltételek adottak ehhez, ugyanakkor látni kell, hogy a fogyatékkal élőknél minden egyes orvos-beteg találkozásnak altatással kell járnia, így az alapbetegség is befolyásolja, hogy milyen kezelési tervet lehet felállítani.
Dr. Barabás József, az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika igazgatója elmondta: évente több mint 44 ezer beteget látnak el a klinikán, 1400 nagy maxillo-faciális (arc- állcsont) sebészeti műtétet végeznek. Csak az elmúlt évben 252 fogyatékkal élő beteget láttak el, ez a fekvőosztályos betegforgalomnak csaknem a 20 százaléka. Eddig az ő műtéteiket is a klasszikus értelemben vett fogászati székben végezték, a többi beteg ellátásával párhuzamosan, a várakozás is ugyanúgy történt, nem tudták a szükséges különleges bánásmódot biztosítani. Nagyon fontos volt, hogy kialakuljanak a fogyatékkal élők ellátásához méltó körülmények, a rendelő létrejöttével pedig a preventív ellátásra is lehetőség van – hangsúlyozta az igazgató.
A felnőtt fogyatékkal élő betegek fogászati ellátásának problémája nagymértékben enyhül Budapesten a most átadott centrummal. A gyermekeket a Bethesda Gyermekkórházban és a Heim Pál Kórházban is tudják fogadni, hiszen ott is rendelkezésre áll ilyen komplex módon kialakított központ. A Semmelweis Egyetemen a tágabb régió betegeit látják el, évente körülbelül 500 beavatkozást tudnak így elvégezni. A speciálisan felszerelt ellátóhely egyedülálló szaktudással rendelkező szakembergárdával működik.
A centrum döntően kormányzati támogatásból valósult meg, és a rendelő kialakításán túl a szükséges jogszabályi változtatások is megtörténtek ugyanúgy, ahogy a kormányzat rendeletben biztosította az ellátáshoz nélkülözhetetlen finanszírozási hátteret is. Ezzel a Semmelweis Egyetemen kialakított centrum kapcsolódik immár ahhoz az országos programhoz, mely 3 vidéki (Pécs, Szeged, Debrecen) és 2 budapesti központban működik már.
A sajtótájékoztató után volt lehetőségem interjút készítenem az egyik érintettel (személyiségi jogai tiszteletben tartása érdekében sem az ő, sem érintett gyermeke nevét nem árulom el), aki mesélt gyermekével kapcsolatos több évtizedes kálváriájukról. Arról, hogy valóban sehol nem fogadták őket szívesen, és nagyon sok esetben tényleg csak a foghúzást javasolták, bármilyen kisebb-nagyobb probléma esetén. Az érintett édesapa most abban bízik, e rendelő megnyitásával elindul egyfajta fejlődés - nem csak a betegellátásban, hanem a társadalmi hozzáállás területén is.
Ezt követően délután 14:00 órára a Mozdulj Közhasznú Egyesület sajtótájékoztatójára mentem, melyet a Népligetben, a Planetárium melletti területen rendeztek annak kapcsán, hogy az Egyesület idén, immár negyedik alkalommal rendezi meg Balaton-kerülő tandemes bringatúráját.
Az esemény mellé olyan "arcok" álltak, mint Madár Veronika, Nagy Alexandra színművész, Sütő Enikő modell, Krizbai Teca énekesnő, R.Kárpáti Péter színművész, illetve a fotót készítő sportújságíró, televíziós műsorvezető, Kővári Barna. Valamennyien fontosnak tartják az optimizmust, a hihetetlen életkedvet, mellyel - tapasztalataik szerint - a látássérültek rendelkeznek, Emellett fontosnak tartják az integrációt, egymás elfogadását, számukra megtiszteltetés, hogy megismerhették a látássérült embereket, és hogy ilyen és hasonló kezdeményezés mellé állhatnak. A rendezvény során természetesen - akár csak az előző évben - a tandemezést is kipróbálhattuk.
Ismét eltelt két hét, és ismét szerda volt, így este 20:00 órakor "Filagória - A védett közösségi tér" a Civil Rádióban. Benne: Folytattuk a könnyed nyári esti kikapcsolódások sorozatát. Ezúttal a Mozdulj Egyesület "Csodák a hétköznapokban" címmel kiírt versírópályázatának eredményhirdetéssel egybekötött gálaműsoráról adtunk egy rövid esszenciát, mely műsort május 24-én rendezték az Alexandra Könyvesházban. Csodálatos versek, szép dalok, igazi kikapcsolódás, feltöltődés várt azokra, akik minket választottak.
