HAJNALI FÉNY

Mottó: "Ha az élet már mindent megtagad Te légy csak mindíg önmagad. Mindegy, bárhova lépsz, soha vissza ne nézz Légy önmagad, mert csak így leszel szabad...!" (Kasza Tibor: "Menj tovább" - a Crystal dala)

Friss topikok

Linkblog

MUNKA ÉS SZÓRAKOZÁS

2013.05.19. 22:19

szerző: RUZSA_VIKTOR

Mozgalmas héten vagyunk túl.

 

 

 

Amint arról már korábban –nem túl részletesen – meséltem, munkahelyet váltottam – már ami főállású, telefonos munkahelyem illeti. Mivel az ilyen típusú munkahelyeken titoktartási  kötelezettség van, ezért erről csak annyit mondhatok, hogy egy angyalföldi székhelyű, informatikai cégnél dolgozom, szintén telefonos munkakörben. Hivatalosan, vagyis szerződés szerint május 6-ától hétfőtől, bár már korábban több alkalommal voltam bent, kezdve az állásinterjútól egészen a munkaalkalmassági, egészségügyi vizsgálaton át a munkavédelmi oktatásig. Zsúfoltak a napjaim, elméleti- és gyakorlati képzések – na és természetesen a Civil Rádióban is sok munkám akad, sőt, továbbra is ezt tekintem életem központi részének.

 

 

Még múlt hét csütörtökön, május 9-én este szerkesztőbizottsági ülésünk volt, előtte a Kormorán Memory Band egyik vendégművésze, Molnár Angéla jött be hozzám a stúdióba egy rövid interjút adni, elkísérte őt a Kormorán egykori tagja, Kolbe Gábor zeneszerző, szövegíró is, aki az interjú alatt nem szólalt meg, bár szívesen vettem volna, ha ő is beszél magáról, de ő nem szeretett volna, inkább átengedte Angélának a terepet. Angéla viszont rengeteget mesélt magáról. Kiderült, hogy már kisgyermek kora óta szereti a természetet, szeret kirándulni, arany szintű túravezető az országos Kék túrán. Emellett pedig fuvolázni és zongorázni tanult, és kórusban is énekel. A vele készült interjút egy későbbi időpontban hallhatják majd Hallgatóink, valószínűleg a jövő hét szombat délutáni „Kultúrkoktél” című műsorunkban, mely 16 és 18 óra között hallható Weisz Iván szerkesztésében és vezetésével. Egyelőre még itthoni számítógépemen hever, félkész állapotban, vagyis még egy-két apró vágás és néhány zenei betét lesz benne, de legkésőbb május 20-ára, Pünkösd hétfőre befejezem. Elvégre is, most van a hosszú, pünkösdi hétvége, így bőven ráérek foglalkozni vele.

Azt követően este hatra Margit Józsi érkezett hozzám egy rövid interjúra, melyet annak kapcsán rögzítettem vele, hogy e hét pénteken, május 17-én a Kormorán egykori billentyűse, Szűcs István által vezetett Újpesti Ifjusági Házban nagyszabású lemezbemutató koncertje volt. Bár korábban a Backstage Pubban már volt ilyen, azonban most a szélesebb nagyközönség előt is bemutatta „Reál Margit” című szólóalbumát.

 

 

A koncert remek hangulatban zajlott. Munka után még beugrottam Péter barátomékhoz a Teaházba, majd nagyjából este hat óra felé indultam, mentem át az Ifjusági Házba. Nincs messze egymástól a két intézmény, mindössze tíz perc séta volt, vagy talán még annyi sem.

 

A koncerten neves vendégművészek léptek fel, egytől-egyig Józsi művészbarátai: Kolbe Gábor, aki ütős hangszereken játszott, Marsalkó Zoltán gitáron, Szűcs István és Jankai Béla szintetizátoron játszott, Elek István szaxofonozott, Molnár Angéla és Koltay Gergely fuvolázott, Pusztai Ági énekelt, Kalapács József szintén énekelt, Vereczkei Attila billentyűs hangszereken és mandolinon játszott, Németh Gábor és Drexler Zoltán pedig dobolt. Közreműködött még Gáspár Álmos és Gál Péter hegedűn. A koncerten az 1951-ben született zenész életének valamennyi   korszakából megszólalt néhány dal, egészen 1967-től napjainkig.

 

A koncert este 19 órától 22 óráig tartott. Közben odakint hatalmas vihar, erős szél és jégeső kerekedett. Amikor a nagyterem oldalsó ajtajait kinyitották, elöl a szél behorda az esővizet, így gyorsan be is csukták az ajtókat, és mindenki inkább a főbejárat felé igyekezett elhagyni a helyszínt – akinek éppen sietős volt a dolga. Mi viszont jónéhányan inkább megvártuk, míg alább hagy az eső, majd elindultunk a 3-as metró felé. Én egészen véletlenül, mondhatni, szerencsés véletlennek köszönhetően Elek Istvánnal mentem, és utaztam a Deák térig, majd onnan a 2-es metróra átszállva ő a Széll Kálmán tér felé vette az irányt, én pedig az Astoria felé folytattam utam. Út közben sokmindent megtudtam róla. Sokat mesélt zenész múltjáról, Cserháti Zsuzsával, az LGT-vel, Horváth Charlieval közös szakmai múltjáról,  én pedig nagy érdeklődéssel hallgattam. Nem sokkal este 11 után szerencsésen hazaértem. Ezúton is nagy köszönettel és tisztelettel tartozom neki ezért, és köszönöm a Művész Úr segítségét, és a kellemes társaságát.

 

 

Szombat délelőtt a stúdióban voltam, majd délután Édesanyámhoz mentem. Nem is tudom… Már vagy három hete nem voltam nála, úgyhogy jól esett most kicsit kibeszélgetni magunkat.

Ma pedig apai Nagymamámnál voltam.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hajnali-feny.blog.hu/api/trackback/id/tr295307600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.