HAJNALI FÉNY

Mottó: "Ha az élet már mindent megtagad Te légy csak mindíg önmagad. Mindegy, bárhova lépsz, soha vissza ne nézz Légy önmagad, mert csak így leszel szabad...!" (Kasza Tibor: "Menj tovább" - a Crystal dala)

Friss topikok

Linkblog

FALAK HELYETT KAPUK

2010.09.27. 00:27

szerző: RUZSA_VIKTOR

Az elmúlt hét végén finnishéhez érkezett Jubileumi Születésnapi műsorunk elkészítése.  Idő közben megvan (legalábbis tervezet szintjén) a műsor adásidőpontja. Éppen egy éve indult egy ismétlőválogatásunk, melyet minden héten vasárnap délelőtt 10 - 12 óra között hallhatnak Hallgatóink, címe "Hallgassuk újra" - e válogatás lényege, hogy mindenki szubjektív módon válogathat, aki kedvet érez ahhoz, hogy a Civil Rádió műsoraiból válogasson. A lényeg, hogy hetente más-más Kolléga válogat a Rádió elmúlt heti műsoraiból, és abból készít egy ismétlőválogatást arra a kétórás műsoridőre. Jómagam legközelebb 2010. október 10-én vasárnap kerülök sorra - egy korábbi szerkesztőbizottsági megállapodás szerint, mivel jelenleg 14-en vagyunk, akik e műsor készítésében részt veszünk, körforgásszerűen, amikor az utolsó Kolléga is elkészítette a műsort, a ciklus újra indul, ha csak éppen nem kerül be valaki újonnan, mert akkor természetesen még mielőtt a ciklus újraindulna, ő kerül sorra. Így esett rám a választás, tavaly november első vasárnapját, majd idén március második vasárnapját követően ezév október 10-ére. S ha már így alakult, akkor - gondoltam én - miért ne lehetne ebben a két órában - rendhagyó módon - a Jubileumi műsorunk, így nem kell mások műsoridejéből elvenni, nem kell zenés "lyukakat" keresni, olyan órákat, amelyekben csak zene szól nálunk, mivel ilyen is akad szép számmal, hanem akkor mindjárt, mivel amúgy is én rendelkezem azzal a két órával, belevághatnánk, már csak azért is, mert az elmúlt 15 év műsoraiból is lehetne mit újra hallgatni, bőven, ráadásul vannak is archív anyagaink, melyek közül jónéhányat oda is adtak az érintett Kollégák.

Ehhez már csak egyetlen interjú volt szükséges, a Civil Rádió egykori Elnökével, egyik alapítójával, Péterfi Ferenccel készült interjú, melyre múlt pénteken, szeptember 24-én került sor Rádiónk korábbi székhelyén, a Magyar Művelődési Intézetben, az I. kerületben, a Corvin tér 8. szám alatt. A Rádiónknak otthont adó Intézetet 2006. márciusa óta, amikoris átköltöztünk a Fonóba, szépen felújították, rendbehozták, alig ismertem rá homlokzatára, amikoris pénteken délre odaértem, miután előzetesen leegyeztettük Ferivel, hogy neki a déli 12 óra lenne a legalkalmasabb a találkozóra.  Néhány perccel 12 óra után érkezett meg, mivel ő is elég gyakran jár külső helyszíneken, sokat jár vidékre, mivel más kisközösségi médiumokkal is tartjuk a kapcsolatot. Miután megérkezett, az Intézmény büféjében foglaltunk helyet, kávéval kínált, majd hozzá is láttunk a kötetlen beszélgetéshez, melyben - azt szerettem volna kérni tőle - igyekezett felvázolni Rádiónk történetét, egyfajta keretet biztosítva ezzel Jubileumi Születésnapi műsorunknak, hogy aztán majd szisztematikusan e körü épülhessen az egész műsor, vagyis annak összeállításakor úgy vágjam majd be az egyes rövid, Kollégáink által elmesélt történeteket, ahogy a kronológiai sorrend megkívánja. Erre egyébként holnap, vagyis kedden  délután kerül sor - ez lesz az utómunka. Na de most térjünk vissza Ferihez, illetve egészen az 1990-es évek elejéig menjünk vissza, amikoris lehetőség nyílt arra, hogy az új Médiatörvény megalkotásával, valamikor 1993-ban Feri és néhány közösségfejlesztő Kollégája felvegye a kapcsolatot különböző civil szervezetekkel, melyek számára megszólalási lehetőséget szerettek volna biztosítani, ennek kívánt teret biztosítani egy újonnan megalakítandó helyi rádió. Ehhez azonban egy szervezeti formára volt szükség, Feriék pedig a legalkalmasabbnak egy alapítványt láttak, mely az egésznek anyagi-, és jogi hátteret biztosíthat, ez lett a "Civil Rádiózásért" Alapítvány. Az Alapítvány megalakulását követően Feriék kezdetben csak 15-20 emberrel, saját maguknak készítettek kisebb-nagyobb tudósításokat, koncepciót dolgoztak ki arra, mi lenne, ha egyszer majd egy valódi rádióban is megmutathatnák az általuk képviselt civil szervezeteket, illetve bemtuathatnák azok tevékenységi körét. Néhány hónappal később már ideiglenes frekvenciaengedélyt is kaptak, melyet pályázati úton nyertek el, majd 1995. szeptember 1-én folyamatosan is elkezdhették adásukat a 98 MHz-es frekvencián, megosztva még két másik kisközösségi rádióval. Erre irányuló kérdésemre, mely szerint: "Voltak-e - mert nyílván voltak ilyen - falak, melyekbe ütköztek akkoriban, illetve, hogy hogyan tudták ezen falakat legyőzni? - Feri a konkrét választ gondosan megkerülve csak úgy reagált, hogy természetesen voltak, de nem azt kell nézni, hogy mikor milyen falakba ütközünk, hanem az adott helyzetben felmerülő lehetőségeket, utakat, kapukat, vagyis, hogy hol és hogyan lehet ilyen kapukat nyitni, hogy céljainkat megvalósítsuk. Feri ezt követően beszélt még a Rádió fontosabb állomásairól, például arról, amikor a kezdeti heti háromnapos, és azon belül is 12 órás adás helyett már négynapos, folyamatos adás sugárzására is volt már lehetőség, majd a 2006-os nagy váltásról, amikor - egész pontosan 2006. áprilisában - már heti 168 órás adásra válthattunk, mely nagy kihívás volt számunkra, mivel egyedül maradtunk e frekvencián. Ki kellett töltenünk a teljes heti műsoridőt, új és új embereket kellett toboroznunk, mely úgy tűnik, sikerült is. Mára már csaknem  kétszázan  erősítjük ezt a csapatot.

 

Az interjúbeszélgetés alig 25 perces volt, aztán mindkettőnknek sietnie kellett. Ferire egy újabb vidéki út várt péntek délután, jómagam pedig délutános műszakban dolgoztam zuglói telefonos munkahelyemen.

 

 

A hétvége esős, hűvös, szomorkás időt hozott, különösen a vasárnap. A szombati nap itthoni munkával tellt el, egy kis házimunka, mosás, takarítás, meg egy kis szülinapi munka, vagyis elkezdtem összeállítani a műsor anyagát, hogy kedd délután már ténylegesen csak az utómunkára, az összekötő szövegek felmondására, az elkészült, vágott anyagok összemixelésére kelljen koncentrálnom. Na és természetesen a múlt hétfői csömöri riportot is összeállítottam, hogy még szombat este átküldhessem "Handycap" című műsorunk felelős szerkesztőjének, Horváth Laci Kollégámnak, mivel előzetes egyeztetést követően úgy alakult, hogy október 1-i, pénteki adásunkban hallhatják majd Hallgatóink.  Vasárnap pedig Édesanyáméknál voltam. Korábban úgy volt, hogy anyai Nagyszüleimhez megyünk Gyömrőre, de végülis két okból nem mentünk: egyrészt sem Nagymamám, sem Édesanyám nem érezték jól magukat, valószínű egy kis vírusfertőzés okozta enyhe szédülés, hőemelkedés lett úrrá rajtuk, másrészt pedig szakadt az eső, ott pedig minden tiszta sár volt, úgyhogy én mentem csak Édesanyámékhoz a szakadó esőben, már estére javult valamicskét a helyzet, mikoris nagyjából hét óra felé hazaindultam. Természetesen telefonon azért beszéltünk, délután Édesanyáméktóól felhívtam Nagymamám, s végülis megbeszéltük, hogy a következő vasárnap  látogatjuk majd meg Nagymamáékat...

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hajnali-feny.blog.hu/api/trackback/id/tr72325761

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.