HAJNALI FÉNY

Mottó: "Ha az élet már mindent megtagad Te légy csak mindíg önmagad. Mindegy, bárhova lépsz, soha vissza ne nézz Légy önmagad, mert csak így leszel szabad...!" (Kasza Tibor: "Menj tovább" - a Crystal dala)

Friss topikok

Linkblog

KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS

2010.07.21. 23:48

szerző: RUZSA_VIKTOR

Ma igazán kellemes napot köszönhetek a Sorsnak...

 

 

Délelőtt a már-már szokásos kezelés. A Doktor Úrtól szerencsére jó híreket kaptam. Jobb lábfejem látván megnyugtatásképpen közölte: "Annyira csúnya, amennyire ilyenkor kell, lassan bőrösödik..." - úgyhogy megnyugodtam. A biztonság okáért azonban most egy napra rendelt vissza, vagyis holnapra, újabb kötözésre.

Ezt követően nagyjából délre hazaértem, egy fínom ebéd következett, Édesanyám által hozott petrezselymes, héjában sült burgonya, sült csirkemellel tálalva.

 

Nem sokkal délután 5 előtt együtt indultunk el Édesanyámmal, mielőtt felszállt volna a hazafelé tartó buszára, elkísért engem az Albertfalva felé közlekedő  47-es villamos Astoriánál lévő megállójába, így már hat óra körül be is értem a stúdióba, ahol - mivel az este 6 - 7 óra közötti műsor felvételről szólt, a 7 - 8 között  hallható "Demokrácia most" című műsorunk egyik házigazdája, Péterfi Ferenc fogadott, bemutatta egyik kedves vendégét, Demeter Juditot, az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyik munkatársát, akivel a műsorban a romák és a fogyatékossággal élők helyzetéről és az őket érintő diszkriminációról beszélgettek. Közben pedig Feri egyik ismerősét, rokonát is bemutatta, egy látássérült hölgyet, Erikát, akivel annak idején még a Vakok Állami Intézetében találkoztam, vagy jó másfél éve, egy interjú készítése kapcsán. Talán mintha még vele is beszélgettem volna egy 2009. január végén készült riportban, mely egy akkoriban elhangzott "Fillagória" műsorunkban került adásba, melyben a látássérültek munkavállalási lehetősége volt a téma.  Erika már régóta kíváncsi volt a Civil Rádió működésére, jómagam pedig örömmel tettem eleget Feri azon kérésének, hogy miközben ők adásban lesznek, meséljek Erikának néhány szót Rádiónkról, és kalauzoljam el egy kicsit. Szívesen tettem, majd odakint a vezérlőhelységben helyet foglaltunk, Erika ezután végighallgatta a műsort további részét. Közben megérkezett ma esti vendégem, Kovács Csaba, a Humánsztráda Nonprofit KFT Igazgatója és a Félút Alapítvány Elnöke, akivel a Humánsztráda KFT fő tevékenységéről beszélgettünk, egy ugynevezett, szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátásról, melynek keretében alkohol-, drog-, pszichiátriai- és szerencsejátékszenvedélytől függő betegek fordulhatnak hozzájuk terápiás kezelés céljából. Vagyis nem is annyira maguk az érintettek, mint inkább családtagjaik, mert ahogy Kovács Úr esti stúdióbeszélgetésünkben elmondta, főképp az érintettek családtagjai fordulnak hozzájuk, segítséget nyújtva, ajtót nyitva ezzel az érintetteknek, akik sokszor szégyellnek segítséget kérni, vagy ők maguk nem ismerik fel, hogy ha már tényleg nagy a baj. Ma esti "Fillagória" adásunkból tehát sok érdekes, izgalmas dolgot tudhattak meg Hallgatóink. Olykor-olykor kemény, felnőtteket is megborzongató témákat boncolgattunk Vendégemmel.

Műsorunkat követően még néhány kedves szóváltás az Igazgató Úrral, akivel természetesen már vagy 20 perccel adásunk előtt találkoztunk, mivel szándékosan úgy beszélem meg Vendégeimmel, hogy legalább ennyivel előbb jöjjenek be adás előtt - ez különösen fontos élő adás esetében, főképp ilyen- és ehhez hasonló témák esetében, amikor fontos, hogy egyeztessünk arról, amiről beszélgetni fogunk, mivel élő adást utólag nem lehet megvágni, fontos tudni, hogy van-e esetleg olyan kényes kérdéskör, téma, melyről a Vendég, aki időnként lehet akár Érintett is (Kovács Úr esetében ez szerencsére nem így van) nem szívesen beszél.  Bár tapasztalataim azt mutatják, hogy a legtöbb érintett szívesen beszél múltjáról, vállalja, joggal gondolván, hogy amiken ő maga keresztül ment, azok tanulságosak lehetnek mások számára, akik okulhatnak az ő helyzetéből, tanulhatnak az ő kárán. 

 

Nem sokkal este negyed tíz után indultunk el, Kovács Úr még egy kicsivel előbb is, én még egy pár kedves szót váltottam Technikus Kollégánkkal, Romsics Balázsal és az egyik, épp felvételről kijövő műsorkészítő Kollégánkkal, Szabó Zolival, aztán magam is hazaindultam, így már nem sokkal este 10 után itthon voltam.

 

 

Idehaza jól esett meginni egy pohár vörösbort, és megköszönni e remek napot, amit a Sorstól kaptam...

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hajnali-feny.blog.hu/api/trackback/id/tr392167609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.