HAJNALI FÉNY

Mottó: "Ha az élet már mindent megtagad Te légy csak mindíg önmagad. Mindegy, bárhova lépsz, soha vissza ne nézz Légy önmagad, mert csak így leszel szabad...!" (Kasza Tibor: "Menj tovább" - a Crystal dala)

Friss topikok

Linkblog

Az Esélyegyenlőségi Magazin 2016. decemberi első adása a közelgő Karácsony jegyében szól. Hogy azoknak se kelljen lemondaniuk az ünnepi finomságokról, akik nem ehetik a hagyományos receptek alapján készített édességeket - például laktózérzékenység miatt, Bratkó József riporter arra vállalkozott, hogy olyan helyeket, cukrászdákat, éttermeket vegyen górcső alá, akik erre is gondolnak. Emellett pedig gondolnak az akadálymentesítésre is, és alkalmaznak megváltozott munkaképességűeket. A műsor a Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorának 2016. december 2-i adásában hangzott el.

Technikai munkatárs és műsorvezető: Ruzsa Viktor
 

 

Szólj hozzá!

Hatalmas sikerrel zajlott november 26-án, szombat este a III. Q-faktor Queen Rockzenei Tehetségkutató a Crazy Mama Pubban, a Queen Rajongók Kulturális Egyesülete és Gyarmati Arnold szervezésében. 10 produkció, köztük jónéhány szólista, és néhány együttes lépett fel, emléket állítva a 25 éve, 1991. november 24-én mindössze 45 évesen elhunyt énekesnek, Freddie Mercury-nak. Ifjú, alig huszonéves tehetségek, ilyen elképeztő remek énektudással, hangszeres tudással, színpadi megjelenéssel, egész egyszerűen, egy szóval eleganciával ritkán örvendeztetik meg kis hazánk közönségét - de tegnap este ez megtörtént! A szakmai zsűri mellett (akinek soraiban pl. a magyar Bryan Adams-ként is emlegetett Csákvári "Laca" László is helyet foglalt) mi, a közönség is szavazhattunk a nekünk leginkább tetsző produkcióra. A választás azonban nem volt egyszerű, ugyanis az egész versenyben csak egyetlen produkció kaphatta meg a közönségdíjat, függetlenül attól hogy szólistaként, vagy együttesként indult a megmérettetésen. Végül mind a Közönség, mind a Szakmai zsűri fődíját, 20 ezer Ft-ot és egy lemezfelvételi lehetőséget az esztergomi Zenekar kapta, akik már a májusi "We Will Rock You" Tehetségkutatón is felrobbantották a Crazy Mama Pub nagyszínpadát.
 
Emellett büszke vagyok arra, hogy Gyarmati Arnoldék korábbi megkeresésére Rádiónk a rendezvény médiatámogatója lett - ennek állít emléket ez az emléklap, melyet jómagam az eredményhirdetéskor a színpadon vehettem át. Három szólista, Fojtyik Alexandra, Bálint Réka és Orsita pedig meghívást kapott "117 perc" című műsorunkba- Arnoldékkal kötött korábbi megállapodásunk értelmében ez volt Rádiónk különdíja. Réka klasszikus zenei-, zongoratanulmányokat folytat, kedvence Bartók Béla, így előadásában hallhattuk pl. a híres Bohém rapszódiát umplugged, egy szál elektromos zongorával, instrumentális formában, ének nélkül. Orsita jazz-énekesnőket megszégyenítő előadásban, míg Alexandra - aki az operettől a musical-en át a metálig minden műfajra nyitott - többek között a "Who Wants to Live Forever" című dallal aratott hatalmas sikert, amely dalt ráadásul magyarul, Miklós Tibor szövegével énekelte el. A meghívásoknak "117 perc" című műsorunk december 7-i és 21-i adásaiban tesznek majd eleget - ezzel kapcsolatos pontos információk, a koncertről készült videó- és hangfelvételek, na és persze az élő adások hamarosan.
 
Szívből gratulálunk a fellépőknek, és köszönet a remek estéért a Crazy Mama Pub-nak, a Queen Rajongók Kulturális Egyesületének, illetve Gyarmati Arnoldnak és feleségének, Zsuzsának, aki a koncert alatt mindenben segített.

Szólj hozzá!

BETŰ

2016.11.26. 15:01

szerző: RUZSA_VIKTOR

Az Oltalom Karitatív Egyesület gondoz7ásában megjelenő "Csillagszálló" Kulturális Utcalap 2016. őszi, "Betű" című lapszámának bemutatóján jártunk. A lapbemutató est a Budapest Pontban volt 2016. október 12-én. A Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorának 2016. november 25-i adásában ennek esszenciája hangzott el, néhány, a lapban újonnan publikáló szerzővel és a Noémo Együttes énekesnőjével, Takács Noémivel készített interjúval kiegészítve. A bemutatkozó szerzők: Gévai Csilla, Hepp Iván és Peer Krisztián. A lap főszerkesztője és az est háziasszonya Pálfi Anna, a felvételt Ruzsa Viktor készítette.
 

 

Szólj hozzá!

ADVENT "ELŐESTÉJÉN"

2016.11.26. 14:35

szerző: RUZSA_VIKTOR

- A Lelki Egészségvédő Alapítvány művészetterápiás csoportok alkotásaiból kiállítást szervez.
2016 december 2-23. között látható kiállításunk a művészetterápiás műhelyünk alkotásaiból a Zuglói Civil Házban. Fogarasi Lajossal, az Alapítvány ügyvezetőjével beszéltünk a részletekről;
 
- Szeretné megtudni, mit gondolnak Magyarország legtehetségesebb fiataljai sikerről, motivációról és a tehetséggondozásról? Vajon miért olvas el egy fiatal óceanista tengernyi könyvet? Ismerje meg a jövő meghatározó egyéniségeinek, a következő évtizedek potenciális vezetőinek, kutatóinak, feltalálóinak vízióját, jöjjön el és hallgassa meg gondolatébresztő, inspiráló előadásaikat! Miért is érdemes? - Péter-Szarka Szilviától, a Magyar Templeton Program szakmai vezetőjétől megtudtuk;
 
- Online ajánlatok, black friday, kuponok, hogyan vásároljunk tudatosan a karácsonyi forgatagban? - erre keressük a választ, és tudjuk majd meg Dr. Kispál Edittől,a FOSZ szóvívőjétől. Fontos ugyanis a tudatos vásárlás, és, hogy ne hagyjuk magunkat átverni, megkárosítani;
 
- Tudják Önök, mi az a pekulár? Vagyis inkább "Ki?" - csángó nyelven annyit tesz, kecskepásztor, juhpásztor. Nyelvezetük olyan, hogy ma már sokszor szinkrontolmács kell hozzájuk, ugyanakkor mívesen, ízesen beszélnek - mondja róluk Ács Gyula zenepedagógus, duda- és tárogató-művész, aki nem rég Eleken, egy határ-menti román faluban és Erdélyben járt, ahol népzenei gyűjtéseket végzett, majd a miskolci Reményi Ede zenekar felkérésére duda- és tárogató-versenyművet komponált. E műveket lemezre játszották, majd Török Tilla énekesnővel kiegészülve még két dalt tettek fel új, "Szép fehér pekulár" címmel a Fonó gondozásában megjelent lemezükre, melynek bemutatója december 1-én lesz nálunk a Fonóban. A zeneszerzővel beszélgettem;
 
- Itt volt velünk A hét embere, Lovas Judit, a Néprajzi Múzeum kommunikációs igazgatója. Az advent, a karácsony, és minden, ami ezzel kapcsolatos;
 
- Szóltunk még a devizahitelesek helyzetéről is, aki ebben segítségünkre lesz, Dr. Barabás Gyula, a Hitelszövetség elnöke;
 
- Hírek, időjárás-jelentés, kávészünet, programajánlók, minden, amit bele lehet sűríteni 117 percbe, ami nem könnyű feladat, de mi megoldottukuk, mert jó arcok vagyunk! Konkrétan Petik András zenei szerkesztő, technikus, Kemény Dániel szerkesztő és Ruzsa Viktor, műsorvezető
 

 

Szólj hozzá!

LESEK

2016.11.19. 14:14

szerző: RUZSA_VIKTOR

- Átadták a Louis Braille Emlékérmeket;

- Sportolni nem csak nyáron lehet. A téli sportolás veszélyei;

- LESEK - Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciája 2016.


Szerkesztő-műsorvezető-technikai munkatárs: Ruzsa Viktor

A műsor a Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorában hangzott el 2016. november 18-án pénteken

Szólj hozzá!

A RÍMHÁNYÓ EMLÉKÉRE

2016.11.12. 16:12

szerző: RUZSA_VIKTOR

Szeretek repetázni, főleg, ha jó szívvel adják. Na de ennyire azért mégsem… Mondhatnám a mai napra, amikor is a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete Romhányi József (1921. március 8 - 1983. május 7.) emlékére rendezett versmondó versenyt a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége  Székházának Hermina termében. Meglehetősen kevesen voltunk, lehettünk tán 30-an, az elnökséggel, a zsűrivel, a mindössze 4 versenyzővel és a szerény hallgatósággal (köztük jómagam) együtt.   S hogy mire értettem e beszámoló bevezető mondatát? Az elnökség a verseny szünetében, a zsűri eredményhirdetését megelőzően hotdoggal és ásványvízzel  vendégelt meg minket. S mivel érthető módon jóval több emberre számítottak, maradt még néhány a finomságból, így volt lehetőségünk repetázni.  Bár ne lett volna, inkább lettünk volna többen!

 

romhanyi_jozsef.jpg

                                                        (Forrás: Wikipedia - Romhányi József író, költő) 

 

 

A versenyre meghívást  kapott a költő lánya, Romhányi Ágnes, aki elfoglaltsága miatt nem tudott  eljönni, azonban üdvözletét küldte a résztvevőknek. Levelét Borai Botond, a Hermina Egyesület elnöke tolmácsolta a verseny megnyitásaként. 

 A versenyzőknek két fordulós megmérettetésen kellett  részt venniük. Az első fordulóban   a  kiírás szerint Romhányi József valamelyik művét kellett előadniuk, majd egy rövid szünetet követően a második fordulóban szabadon választott  költő bármely művével indulhattak.      A versenyzők: Borsodi Zsuzsanna, Nagy Krisztina, Obenausz Tamás és Tóth Péter Pál voltak. Tóth Péter Pál hatalmas sikert aratott, főképp a második fordulóban, amelyben Márai Sándor „Mennyből az angyal” című versét adta elő, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára.  Ezzel abszolút győztes lett, mind a közönségdíjat, mind pedig a szakmai zsűri elismerését kivívva, vagyis I. helyezett és közönségdíjas egyaránt.   A II. helyezett Obenausz Tamás, míg a III. Nagy Krisztina lett. A   zsűri tagjai: Tóth Cecilia, a Pesti Magyar Színház társadalmi felelősségvállalási referense, magyar szakos tanár, Erdős Imréné Márta könyvtáros, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Hangoskönyvtárának egykori vezetője és Simon András színművész, a Pesti Magyar Színház társulatának tagja voltak.

 

A Hermina Egyesület égisze alatt működő Horizont Kultúrcsoport vezetője, Bereczk Istvánné Bihari Erzsébet a verseny végén bejelentette, hogy a kevés érdeklődőnek köszönhetően a Hermina Kulturális Napok keretében a mai volt az utolsó versmondó verseny. Lesz viszont Juhász Gyula (1883. április 4 – 1937. április 6.)  emlékére, különálló programként, „Tükörben a vers, tükörben a költő” címmel, 2017. áprilisában, a költő halálának 80. évfordulója   emlékére.

 

Gratulálunk a résztvevőknek és a díjazottaknak!

 

Szólj hozzá!

- Mit tegyünk, ha kiderül, hogy gyermekünk látássérült? - 2. rész. Bemutatjuk a Vakok Óvodáját, Általános Iskoláját;
 
- Programajánló;
 
- Diabétesz. Sokszor észre sem vesszük, mert nincsenek tünetek, ez által betegségtudat. Mire figyeljünk?
 
 
 
Műsorvezető: Borainé Katalin, riporter: Borai Botond, házigazda: Ruzsa Viktor
 

 

Szólj hozzá!

117 PERC

2016.11.11. 16:26

szerző: RUZSA_VIKTOR

- Kaleidoszkóp - művészeti fesztivál, tehetségkutató verseny az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. és Shakespeare halálának 400. évfordulója tiszteletére;
 
- Három cég összefogásával valósult meg a Szent Margit Kórház Fejlődésneurológiai Osztályának felújítása;
 
- 2016-ban is Cipősdoboz Akció - immár 13. alkalommal;
 
- Már digitális platformokon is elérhetők Bornai Tibor szólólemezei;
 
- A Babra zenekar és a Dresch Vonós Quartet a Fonóban november 11-én. Programajánló;
 
- A Hét embere Soós Eszter Petronella politológus. Donald Trump győzelme Amerikában, az USA és az EU kapcsolata, valamint a NATO szerepe a jövőben;
 
- A Hármas metró és az akadálymentesítés. Szász Anna jegyzete;
 
- Pert nyert a Népszabadság a Mediaworks kiadóval szemben. A TASZ állásfoglalása
 
 
 
Szerkesztő: Kemény Dániel, hangmérnök: Petik András, műsorvezető: Ruzsa Viktor
 
 

 

Szólj hozzá!

A MINDENHATÓ FEKETE HUMORA

2016.11.07. 23:51

szerző: RUZSA_VIKTOR

Ha jól emlékszem - mert valamikor tizenéve olvastam - Vámos Miklós így kezdi "Anya csak egy van" című regényét:: "A halálnak van humorérzéke". Én pedig mai beszámolóm valahogy így tudnám kezdeni: A Mindenhatónak fekete humora van.


Hétfőn este újabb darabjához érkezett a Fonó "Zongorista generációk" sorozata, melyben ezúttal Balázs János zongoraművész, a sorozat művészeti vezetője Ránki Fülöp zongoraművészt (Ránki Dezső zongorista fiát) látta vendégül a Fonó Budai Zeneház nagytermében. A már hónapok óta tervezett koncert műsorán Liszt Ferenc 12 transzcendens etűdjét hallhattuk, mely sorozatot korábban maga Balázs János is előadta, a Művészetek Palotájában. Mivel a Civil Rádió a Fonó hátsó épületszárnyában található, nálam akkor is természetes dolog pusztán benézni, és beköszönni a Kollégáknak, ha egyébként "csak" valamelyik esti koncertre megyek. Ma sem történt ez másképp, nem sokkal hat után, amikor is Tóth Móni kolléganőm épp a délutáni "117 perc" című magazinunk általa vezetett adásából egy Balázs Jánossal készített interjút hallgatott vissza a szerkesztőségi szobában. Mentem felkaptam a fejem, nagyon megörültem, hogy hírverést csináltak a ma esti koncertnek - örömöm azonban hamar derékba törte, mikor elmondta, hogy Kocsis Zoltánra emlékeztek.
Csak nem? - De. Meghalt Kocsis Zoltán - tudtam meg a döbbenetes hírt. Régóta betegeskedett, hallhattuk, meg, hogy orvosai tanácsára le kellett mondania néhány koncertjét. De mégis... 64 éves volt... Úgy tudom, 1952-ben született. De nem is ez a lényeg, hanem a szomorú tény, hogy elment.

Lementem hát a nagyterembe. Még hangolták a Fonó idén év elején a tavalyi Príma Primissima Díjából vásárolt nagy Esex zongoráját, amikor már beülhettem a nézőtérre, lévén, szerettem volna interjút készíteni Ránki Fülöppel, ami sikerült is, de felkészülése miatt csak a koncertet követően. Addig is legalább - néhány perc erejéig - belehallgattam egy zongorahangolásba.

Majd nem sokkal este hét után kezdetét vette a koncert, melyet - ahogy Balázs János felvezetőében hallhattuk - Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester emlékének ajánlottak. Tiszteletére a Művész Liszt "Faust" című művével nyitotta a koncertet.
Majd felkonferálta Ránki Fülöpöt. Töviden elmondta, mit hallhatunk tőle. Most is fülemben csengnek szavai: transzcendens, túlvilági.
A bő háromnegyed órás, 12 egyenként 4-4 és fél perces etűdökből álló sorozat egyes darabjai között majd 20 másodperc döbbent, néma csend a félig telt nézőtéren. Nem hogy taps, de egy pisszenés, egy köhhentés sem volt hallható.
Valahogy mindenki tudta, érezte, hogy ez a koncert - bár hónapokkal előre eltervezett program, mégis valamitől más. Ráült a gyász, a döbbenet. Ránki Fülöp - ahogy aztán a koncert után vele készített interjúban elmondta - különleges, ám nehéz technikája miatt kedvelte meg Liszt Ferencet. Nyilván az egyes darabok e helyzettől függetlenül is mély nyomot hagytak volna a hallgatóságban, de így még inkább előjött az elmúlás gondolata. Az utolsó darab a "Tél" című volt, amely -a hogy a Művész az interjúban fogalmazott - épp az elmúlást szimbolizálta.

A "Zongorista generációk" sorozat következő estjére december 5-én hétfőn este kerül sor ugyancsak a Fonóban. Köszönet Balázs Jánosnak és hétfő esti vendégének, Ránki Fülöpnek e szép előadást, és a megemlékezést.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

- "Sikertörténet" rovatunkban ellátogattunk a Groupama Biztosítóhoz;
 
- Mi is az a tuk-tuk?
 
- Milyen újdonságokkal készülnek a ma használatos Windows operációs rendszerek felhasználóinak? A rendszerek akadálymentesítési szempontból;
 
- 20 éves a Csodák Palotája;
 
- Programajánló. A Lámpások híreivel várta Hallgatóinkat Miks Csaba
 
 

Felelős szerkesztő, riporter: Bratkó József, postamester: Bratkóné Földesi Ágota, technikai munkatárs és műsorvezető: Ruzsa Viktor
 

 

Szólj hozzá!

LÁMPÁSOK ÉS HANGTÁLAK

2016.10.30. 00:52

szerző: RUZSA_VIKTOR

A Kispesti Lámpás Klub meghívására Krayné Faragó Zsuzsa tartott előadást a hangtálakról, hangterápiáról. 

A felvételt Ruzsa Viktor készítette, mely felvétel a Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorában hangzott el 2016. október 28-án pénteken délután.




Címkék: A Kispesti Lámpás Klub meghívására Faragóné Krajnyák Zsuzsanna tartott előadást a hangtálakról hangterápiáról. A felvételt Ruzsa Viktor készítette mely felvétel a Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorában hangzott el 2016. október 28-án pénteken délután. https://www.youtube.com/watch?v=xzZ6VQN-nIA&feature=youtu.be

Szólj hozzá!

- "Neked!" - Lajkó Félixszel beszélgettünk 2016. októberében megjelent gyereklemezéről;
 
- "Fogadj örökbe egy helységet!" - felújították a Szent Margit Kórház Fejlődésneurológiai Osztályát. A vonalban Sotkó Krisztina, a Polifarbe Festék- és Vakolatgyár marketing munkatársa;
 
- Akadálymentesítés a művészet területén. Konferencia a Pesti Magyar Színházban 2016. október 24-én;
 
- Utcáról lakásba - gyűjtés egy édesanya és beteg kisfia szociális bérlakásának felújítására;
 
- A Hét embere Jánosi Katalin, a Nagy Imre Alapítvány kurátora, Nagy Imre mártírminiszterelnök unokája. 1956-os megemlékezés;
 
- Adataink biztonsága az interneten. A vonalban Demeter Áron, az Amnesty International emberjogi szakértője;
 
- Visszaemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc első napjaira. Szász Anna jegyzetét Hajós Vera olvasta fel
 
 
Szerkesztő: Kemény Dániel és Ruzsa Viktor, technikai munkatárs: Pogány György, műsorvezető: Ruzsa Viktor
 
 
 
 

Szólj hozzá!

OKTÓBERI VÁLOGATÁS

2016.10.23. 21:47

szerző: RUZSA_VIKTOR

- Mi a jó sajt titka? A 2016. évi Nemzetközi Sajtverseny győztes párosával beszélgettünk;
 
- 2016-ban szeptember 17-én szombaton tartották a Színházak Éjszakáját. A Pesti Magyar Színház integrált színházlátogatással várta az érdeklődőket. Mi is volt ez pontosan?
 
- "Háromszázezer magas cé" - a 2016-ban száz éves Simándi József életművéből nyílt kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A kiállítás kurátorával, Sipőcz Mariannal beszélgettünk
 
 
 
Felelős szerkesztő: Bratkó József, postamester: Bratkóné Földesi Ágota, szerkesztő-műsorvezető-technikai munkatárs: Ruzsa Viktor
 
 
 
 

Szólj hozzá!

(A kép csa illusztráció, azért van itt, hogy a poszt headline-jában ne az én képem jelenjen meg. Forrás:                                                      Wikipedia.org

          Az erős ellenfény miatt nem lehetett jó minőségű képet készíteni az október 15-i eseményről)


"Ha még néha Ön is régi csibésznek érzi magát" - szólt a felhívás az Omega együttes tegnap esti, budaörsi koncertjére. Hát ha pont a "Régi csibészek"-et nem is játszották, de rengeteg régi és újabb dal csendült fel a Budaörsi Városi Sportcsarnokban. A Presser-korszakból pl. a "Tízezer lépés" (Pici bácsi rekedtes hangja híján Kóbor János senkiével össze nem téveszthető, tiszta, acélos hangján) , vagy a "Ballada a fegyverkovács fiáról", majd a ráadás blokkban a "Gyöngyhajú lány". Az együttes főképp a hetvenes évek derekától a nyolcvanas évek második feléig tartó korszakából válogatott közel két órányi slágert. Az elhangzott dalok között hallhattuk pl. az 1972-es "Élő Omega" koncertalbumon is megjelent "Régvárt kedvesem" című dalt, de említhetném a híres, 1987-es, 25. éves jubileumra kiadott "Babylon"-t, vagy a koncert nyitányaként felcsendült "Életfogytig Rock and roll"-t, "A bűvész"-t, na és persze - ha már farkasordító hideg van, fú a szél, és hull - a hó helyett az - eső, akkor a "Léna" címűt.
 
Melyiket hagytam ki? - nem is tudom. Mindegy is, a lényeg, hogy a backstage-ben remek interjút készítettem a zenekar gitárosával, Molnár Györggyel, aki elárulta, hogy nem nagyon szoktak jótékonysági koncerteket adni, mert rossz talasztalataik vannak, hogy a pénz nem mindíg oda kerül, ahová szánják - de a BULÁKE (Buda Környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete) már bizonyította, hogy valóban oda megy a pénz, ahol szükség van rá, így meghívásuknak eleget tettek. Azt már az Egyesület alelnökétől, Jeney Andrástól tudtam meg, ugyancsak egy, a Civil Rádió számára készített interjúban, hogy korábban egy klubrendezvényükre meghívták Kóbor Jánost, a zenekar énekesét, aki örömmel fogadta meghívásukat - így kezdődött a közös történet.
 
Aki pedig a szombat esti koncertre jegyet váltott, az egy olyan irodahelység fennmaradását támogatta, amely Budaörsön, a Patkó utca 7. szám alatt látássérült embereknek biztosít munkalehetőséget. A teljes igazság pontosan úgy néz ki, hogy az adott ingatlanban lévő irodahelységet a BULÁKE eddig bérelte annak tulajdonosától, ám a tulajdonos el szeretné adni a helységet, vagyis magát az ingatlant. A BULÁKE pedig, hogy megtarthassa munkavállalóit, ajánlatot tett az ingatlanra, amelyet - amennyiben a járulékos költségek megfizetése után összejön a vételár összege - megvásárolhat. Hogy pontosan mekkora ajánlatot tettek, és mennyi jött össze a tegnapi koncerten, ezt egyelőre még homály fedi, annyi azonban biztos, hogy az 1500 férőhelyes Sportcsarnokban a koncertre több, mint 1200 jegy kelt el. Amint megtudunk további részleteket, információkat, tájékoztatjuk, tájékoztatom a közvéleményt, itt is, és természetesen a Civil Rádió csatornáján, oldalain is.
 
Köszönet az OMEGA együttes tagjainak, akiken nem fog az idő vasfoga. Minden dalt ugyanúgy játszottak el, adtak elő, ahogy tették ezt korábbi koncertjeiken is. Igaz, én eddig csak felvételről hallottam őket, megéltem 40 évet, de a tegnapi volt életem első OMEGA koncertje - és remélem, nem az utolsó. Egy cseppet sem csalódtam a bandában, azt kaptam, kaptuk, amire számíthattunk. Még, ha pár további kedvenc ki is maradt - de hát mint tudjuk, egy félévszázados rockegyüttesnek van annyi dala, lemeze, hogy ha mindet végig játszanák, akkor még most is ott ülnénk, és ülve táncolnánk, ahogy tettük ezt a koncerten.
 
A végén pedig az egyébként kimagaslóan kultúráltan szórakozó közönség állva tapsolt, miközben az első sorokból többen a "Szép volt, Fiúk!"-at skandálták.
 
Köszönjük, Uraim! Valóban szép produkciót tettek, tettetek le nekünk az asztalra!

Szólj hozzá!

A Fehér Bot Nemzetközi Napja alkalmából átadták a Louis Braille Emlékérmeket a  Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége szákházánek Hermina termében.

 

 

Szólj hozzá!

Bemutatták Bieber Mária a Braille-írás-olvasás módszertanáról szóló könyvét a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székházában, a Fehér Bot Nemzetközi Napja alkalmából.    

A pontírás nagyon fontos a vak ember életében, hiszen az analfabetizmus világából szabadítja fel. Viszont fontos az, hogy fejlődésen keresztül menjen át. Még korábban Braille táblával írtak, még a múlt század elején, önkéntes alapon, ahhoz képest hatalmas a fejlődés. Ma már pontírást Braille-nyomtatóval tudunk előállítani, olvasni pedig Braille-sorral, kijelzővel. Ez azt eredményezte, hogy át kellett dolgozni a pontírás szabályait. Szintén fontos,hogy a pontírás lehetőleg legjobban kövesse a síkírás szabályait. Az iskolába járó gyerekeknek ismerni kell az írás formáit, a látókkal való kommunikáció érdekében. Ne térjen el a vakok írástudása a látókétól!” – e mondatokkal nyitotta meg Dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke e könyv bemutatóját.

 

 Dr. Nagy Sándor e könyv megjelenését egy nehéz küzdelem, hosszú évek munkája eredményeként értékelte. Hozzá tette:  Nehéz megmagyarázni a változás szükségességét a korábbi rendszeren felnőtt embereknek. Kezdetben – mint Braille-írást-olvasást használó embernek - neki is nehézségeket okozott, de mint elmondta, nem állhatunk a haladás útjába, és nem akadályozhatjuk meg a rendszer  fejlődését..

 

  A Braille írás-olvasás módszertanát bemutató könyv szerzője, Bieber Mária, a Budapesti Gyengénlátók Általános Iskolájának tanára, aki maga is látássérült,   egy idézettel köszöntötte az érdeklődőket: "Örömöm sokszorozódjék a te örömödben, hiányosságom váljék jósággá benned. Egyetlen parancs van, a többi csak tanács. Igyekezz úgy érezni, gondolkodni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél. Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás. Alattad a föld, feletted az ég,  benned a létra." (Weöress Sándor)

Amikor egy könyv elkészül, akkor előzetesen sok munka van már benne, igyekszünk a lehető legjobbat, legpontosabb információkat beletenni – mondta.  Mikor már nyomdakész állapotban a kezünkbe kerül, találunk benne sajtóhibát, nyomdahibát, de a könyv a célját így is eléri. Nagy Sándor elnök a szerző rövid bevezetéséhez hozzáfűzte: Bárki, aki alkot, miután leteszi kész művét az asztalra, holt biztos, hogy utána tud rajta javítani, ezt az érzést mindannyian ismerjük,de ettől ez a könyv remek.

 

  Somorjai Ágnes, a Vakok Általános Iskolájának tanára részletesen ismertette a könyv tartalmát. Mint bevezetőjében elmondta - Az első két dolog, ami a vakokról eszünkbe jut, a fehér bot és a Braille-írás. Ma – a Fehér Bot Nemzetközi Napján - ez a két dolog találkozik. Főiskolás korában, mikor a látássérültek pedagógiája szakán kulturtárgy keretében tanulták a Braille írás-olvasást, neki az olvasás jobban ment, de  azóta is szemmel olvassa a Braille-t. Kölcsönkért egy pontírású könyvet, hogy hazavihesse, és megmutathassa szüleinek,  hogy tud Braille-ben olvasni. Olyan helyen nyitották ki a könyvet, ahol viszonylag rövid sorok voltak. A könyv egyébként  ritka soros, egy oldalon nyomtatott tankönyv volt. Maga is elcsodálkozott, hogy mit olvasott el, mint pl. lapunő, kapukő, lapunő. „Nem baj, majd sokkal jobban fog menni…” - mondták neki szülei. De valóban ez volt odaírva, ugyanis ezek  egy gyermekmondóka szavai voltak. Persze az olvasás azóta már jobban megy, ez a történet azóta is vele van, akárhányszor bárki érdeklődik a Braille-írás iránt, megragadja az alkalmat, hogy elmagyarázza a Braille-írás rendszerét. Később, amikor az integrációs oktatásért lett felelős, gyakran feladatává is vált, hogy a befogadó pedagógusok számára elmagyarázza a Braille-írást. Ezért is volt számára kedves feladat Mária könyvének szakmai lektorálása. Maga is sokat tanult a kiadványból, hiszen – mint elmondta - ez egy ismeretterjesztő könyv, nem szimplán egy tankönyv. Úgy érezheti az olvasó, hogy a szerző szinte barátként vezeti végig az egyes  fejezeteken. Nem is gondolta volna, hogy a Braille-írásról így lehet mesélni. Az emberek nagy többsége - tette hozzá - nem is gondol arra,hogy mi mindent lehet kihozni hat pontból. Az akadálymentesítés szerencsére mára már elterjedt, sok helyen vannak már Braille-feliratok, ez által egyre több ember válik kíváncsivá arra,hogy mit is jelentenek ezek a pontok. Ezért is fontos, hogy a laikus ember számára befogadható legyen a könyv.

A fejezetek kezdetekor nem egyből a pontok bemutatása következik, először néhány tapintásfejlesztő játékot próbálnak ki.  Megismerkedhetnek Louis Braillefeltalálóval, a pontírás rendszerével.  Ekkor érezzük át szívvel-lélekkel, hogy a tapintásnak miért van ekkora jelentősége, fontossága.  Ezután csupa technikai kérdést taglalnak, hogy mivel írhatunk, pl. papír, Braillle-írógép, papírbefűzés,egyenletes pontnyomaték, szabályos ujjrend. Ezen a ponton rádöbbenünk, hogy ez nem anyira egyszerű, mint amennyire gondoltuk. Kiderül, hogy a karakterek a különböző nyelven eltérőek. Ekkor szembesülünk azzal, hogy a betűk méretét a síkírásban változtathatjuk, de a Braille-ben erre másféle trükköket kell alkalmazni, ezek kivitelezhetők. Megismerkedhetünk a Braille-írásjelekkel, alaki szabályokkal. Ezután igazi meglepetés következik azok számára, akik azt gondolják, hogy a Braille-írás csupán a betűk lejegyzésére szolgál, de ekkor derül ki, hogy a számokat is ugyanígy le lehet jegyezni. Megismerkedhetünk a tő- és sorszámnevekkel, törtekkel, negatív számokkal, műveletekkel, matematikai jelölésekkel, pl. zárójelekkel. Itt ezen a téren talán neki is hiányossága van, itt mutatkozik meg, ez a rész igényli a legnagyobb figyelmet. Ezután már az alap tudáson túlmutató további tudnivalók következnek. A könyv ezután leginkább gyakorlati felhasználóknak mutat információkat, bonyolultabb verssorokról, emailek írásáról, rövidírásról, idegen nyelvekről, technikai megoldásokról, mint például a Braille-tábla, Braille-kijelző. Utolsó fejezetében „Extrák” címmel – akár  a DVD-filmeknél - csupa plusz, egyéb információ van.

 Személyes hangvétel, mintha valaki kéz a kézben vezetne minket végig az önálló tanulás során. Ez a könyv kettős szereppel, lerántja a leplet, mert ha valaki megtudja, hogy tudunk Braille-ben olvasni, akkor csodálva nézi, de ezt a misztikumot eloszlatja, másrészt megtanít türelemre, alázatra, az által, hogy megmutatja a rendszer egyszerűségét, bonyolultságát, annak a sokrétű felhasználási lehetőségét. Ez által oktató nélkül is elsajátíthatjuk az írás alapjait, akár szülő, akár befogadó pedagógus.  Hiába vannak a modern technikai megoldások, mégis csak a Braille az, ami megadja az írásbeliséget, és ez adja meg egyedül. Somorjai Ágnes hozzá tette: Mind kapcsolattartás, mind ismeretszerzés, kommunikáció és műveltség alapja. El kell olvasni - és pont.

 

  Jankó-Brezovay Pálné, a Budapesti Gyengénlátók Általános Iskolájának egykori, nyugalmazott igazgatója úgy gondolja, hogy meg kell fogalmazni a kevésbé hozzáértők számára, hogy miért érdemes kézbevenni ezt a könyvet. Hogyan is tudnak segíteni, hogy olvasni is megtanuljanak, ne csak hallgatni egy felolvasást? Mennyire érthető számukra az anyag? Kik a célcsoport?  Picit más oldalról nézve: Ha a gyermekekre gondolunk, akkor a hozzá nem értő elsősorban a szülő, mert a látáscsökkenés gondolatával nem csak a gyermeknek, hanem a gondoskodó szülőnek is meg kell kűzdenie, mivel ez tartós és végleges állapotváltozást okoz, az életében sokminden megváltozik. Ezt elfogadni komoly lelki teher, ilyenkor a külső támogatás embereket, és családokat menthet, ezért kiemelkedő ez a könyv. Jankó-Brezovay Pálné elmondta: A könyv a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre, volt kollégák, szakemberek segítségével.  Hozzá tette: Nem csak az fontos, hogy a látását elvesztő gyermek önállóan tudjon olvasni, hanem, hogy értse, értsük vele együtt a renndszer lényegét. Emellett a közösen végzett munka, illetve a játék öröme megkönnyíti a segítségnyújtást. Ehhez meg kell ismerni e speciális jelrendszert.  Ismerni kell azon technikákat, melyekkel felébreszthetik, tartóssá tehetik a látását vesztett gyermek érdeklődését az új ismeretek iránt, és ez nehéz út, ebben a szakembereknek is közre kell működni.  Ez hiánypótló szakmai anyag, mely az integrációt támogató módszertani intézmények számára segédanyag, melyet a résztvevők kezébe  lehet adni.            Fontos, hogy a segítő laikus ismerje a Braille-írás eszközeit, akkor bátrabban segíti a gyermeket a tanulásban. A felszabadult együtt munkálkodás segíti a lélek egyensúlyba hozását a gyermekben és a segítő környezetben is, oldja a félelmet. A szerző, aki egy magyar szakos tanárnő a saját tapasztalatai alapján a kipróbált módszert leírva ritka tanári- és szülői segédletet készített.  Kiemelendő, hogy a laikus segítőknek olyan pedagógusokra, gyógypedagógusokra van szüksége, akik elfogadják, megértik, hogy a modern technikai eszközök sohasem fogják szükségtelenné tenni a Braille-írást, mert ezek nem helyettesítik azt. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a látó szakembereknek sem. A könyv jelentőségét növeli az olvashatósága, a választékossága, hogy az olvasó figyelme és érdeklődése folyamatosan növekedjen. Ilyen stílusban megírni művészet - tette hozzá -,ezért meghajol a szerző személye előtt.       Reményét fejezte ki, hogy a fogyatékossággal élők oktatását támogató kormányzat is támogatni fogja e könyv kiadását.

 

  Kuminka Györgyné Anikó, a Vakok Általános Iskolájának tanára 2015-ig a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Braille Bizottságának elnöke volt, így ő  a  Bizottság munkájáról beszélt. Mint elmondta, 2015. óta ő csak tag, az elnök Bieber Mária, e könyv szerzője.

Kuminkáné elmondta: Amikor 2011. tavaszán a Szövetség Országos Elnöksége mellett megalakult a Braille Bizottság, hét vak szakemberrel, akkor Máriát elsősorban azért hívta a Bizottságba, mert ismerte a Vakok Általános Iskolájából, egykori tanítványaként. Ezért tudta, hogy nagyon jó alkalmazója a Braille-írásnak. Mária évtizedek óta nagy szakmai tudással oktatja és szívügyének tekinti az aliglátó gyermekek pontírású oktatását a Gyengénlátók Általános Iskolájában. Ezzel a szándékkal hívták meg, de akkor még nem sejtették azt,hogy asztalfiókjában milyen drága kincset őrizget. Mert ekkorra már elkészült e könyv bevezetése, kéziratának első változata. Hamarosan megtisztelte azzal, hogy elolvashatta személyesen ezt a kéziratot.  Azonnal szemébe tűnt e könyv sok-sok értéke, melyeket az előtte szólók már elmondták. Hozzá tette, hogy valahol egy reménytelenség élt benne, hogy ismerve a Szövetség akkori nehéz anyagi helyzetét -  hogy sikerül-e valaha megjelentetni -,   most az a csoda következett be. A hosszú, öt éve tartó késlekedés pozitív hatással, következménnyel járt. Ebben az időszakban történt meg a magyar pontírás rendszerének reformja. Egy biztos, hogy erre szükség volt, és nem véletlen, hogy a régi gyakorlott olvasók jól ismerik a régi rendszert, nehezen fogadták be az új jeleket, mint  például a  nagybetűjel használata. De most a fiatalokért vagyunk felelősek - mondta. Őket kell abba a pozícióba hozni,hogy a síkírás és a pontírás közötti átjárhatóság minél egyszerűbb és egyértelműbb legyen. Kuminkáné azt is elmondta, hogy régen csak két Braille-nyomda működött, a Szövetségben és a Vakok Általános Iskolájában.  Addíg elég volt, hogy két ember ismerte a szabályos pontírást, mert akkor még a könyveket kézzel másolták.   Ma már a számítógépes vezérlésű nyomtatás teret hódított, sokkal gyorsabban, nagyobb mennyiségű pontírású anyaghoz juthatunk hozzá, ennek következtében sok olyan ember kapcsolódik be az ugymond átfordításba, a pontírás megalkotásába, akik jó, ha alapszinten ismerik legalább a pontírást , nem beszélve a befogadó pedagógusok felkészültségéről. Mint elmondta,  az évtized elején a 24. órában voltak, hogy lépést tartsanak a pontírás helyesírási szabályaival, az új kor kihívásaival, ezért a lehető legszükségesebb módosításokat hajtották végre. Az informatika térhódítása  következtében új jeleket vezettek be, pl. kukac, kiemelés vagy listajel. Megalkották a nagybetűjelek használatát, egyszerűsítették a pontok használatát.      Köszönetet mondott, és szerencsének nevezte a késlekedést, hiszen ez Máriának plusz munkát jelentett, mert át kellett dolgoznia a könyvének első kéziratát, hogy 2016-ban aktuális, minden tudnivalót tartalmazó könyvet tarthatunk a kezünnkben.  Kuminka Györgyné végül elmondta: Szeretnék a Helyesírási Szabályzat 12. kiadásához igazodva kiadni a pontírású szabályzatról szóló nyomtatott könyvet.  Örömét fejezte ki amiatt is, hogy sohasem látott támogatást kapott a Szövetség Braille-könyvtára. Felgyorsult a pontírású könyvek előállítása, beszerzése, ezért az elnökségnek, Nagy Sándor elnök úrnak nagy köszönettel tartoznak. De Bieber Mária, mint most már a Braille Bizottság elnöke, nem csak közérthető módon megfogalmazta a  pontírás rendszeréről szóló könyvét,  hanem minden eszközzel terjeszti is ezt  a kultúrát.

 

 

 

Szólj hozzá!

OKTÓBER A LÁTÁS HÓNAPJA

2016.10.14. 23:49

szerző: RUZSA_VIKTOR

OKTÓBER A LÁTÁS HÓNAPJA
 
- Mit tegyünk, ha gyermekünkről kiderül, hogy látássérült?
 
- Beszámolók, programajánlók;
 
- Bemutatjuk a Hermina Egyesület egyik támogatóját, a Gundel Éttermet
 
 
A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének magazinja szólt a Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorának 2016. október 12-i adásában.
Műsorvezető: Borainé Kati, riporter: Borai Botond, technikai munkatársak: Balogh Tamás és Ruzsa Viktor, a Civil Rádió munkatársa
 

 

Szólj hozzá!

117 PERC

2016.10.14. 23:07

szerző: RUZSA_VIKTOR

- Jazidi iraki nőket molesztál az Iszlám Állam. Interjú 18 túlélővel. A vonalban Demeter Áron, az Amnesty International emberjogi szakértője;
 
- Hacktivity - a biztonságos IT-használatról;
 
- Elkészült a Tejútrendszer 3D térképe. A stúdióban Dr. Szabados László, az MTA Csillagászati- és Földtudományi Kutató Központjának professzor emeritus-a;
 
- "Nézd, ki van itt!" - filmszatíra a hitleri szemléletről;
 
- Képzőművészeti kiállítás a Szigetszentmiklósi Alkotókör Baráti Társaság festményeiből, grafikáiból az Aranytíz Kultúrházban;
 
- 1956-os emlékkoncert, Országos Cziffra György Zongoraverseny és 2017. februárjában II. Országos Cziffra Fesztivál. Interjú Balázs JÁnos zongoraművésszel, a Fesztivál művészeti vezetőjével;
 
- A Hét embere Koltai Judit, a Holdvilág Kamaraszínház művészeti vezetője;
 
- LÁMPÁS Hírek. Miks Csaba programajánlója;
 
- Mi lesz veled, Népszabadság? - Szász anna jegyzetét Hajós Vera olvasta fel
 
 
 
Szerkesztő: Kemény Dániel, szerkesztő-műsorvezető: Ruzsa Viktor, hangmérnök: Petik András
 
 

 

Szólj hozzá!

ITT AZ OKTÓBER

2016.10.11. 00:31

szerző: RUZSA_VIKTOR

- 150 éves a Fővárosi Állat- és Növénykert. Hanga Zoltánnal, az Állatkert igazgatójával beszélgetett Bratkó József;
 
- Elektromos mopedek és a tömegközlekedés. Interjú Kovács Ágnessel, a MEOSZ munkatársával;
 
- Érdekességek, programajánlók, hírek a fogyatékossággal élő emberek mindennapjaival, életével kapcsolatban;
 
- 31. SPAR Budapest Marathon. A stúdióban Iváncsics Zsolt, a magyar "Forestgump"
 
 
Felelős szerkesztő-riporter: Bratkó József, riporter: Monos MÁrta, postamester: Bratkóné Földesi Ágota, műsorvezető, riporter és technikai munkatárs: Ruzsa Viktor
 
 
 

Szólj hozzá!

2016. október 22-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére újra felhangzik Bartók Béla II. Zongoraversenye az egykori Városi-, ma Erkel Színházban, a Magyar Állami Operaház szervezésében. Az 1956-ban Cziffra György által előadott művet ezúttal Balázs János szólaltatja meg.
2016. október 30 - november 5. között Országos Cziffra György Zongoraverseny - részletek: Balázs JÁnos zongoraművész, aki a zeneszerző, zongoraművész születésnapján Budapestért Díjban részesül. A Művész a Fesztivált befogadó és támogató MOM Kulturális Központban adott interjút a Civil Rádiónak.
 
Az interjút Ruzsa Viktor, a Civil Rádió munkatársa készítette.
A fénykép forrása: Wikipedia.org - a szabad enciklopédia Cziffra György életrajzát bemutató szócikke.
 
 
 
 

Szólj hozzá!

A VÉDETT KÖZÖSSÉGI TÉR

2016.10.01. 21:02

szerző: RUZSA_VIKTOR

- A Braille írás-olvasás módszertana. Ismeretterjesztő könyvet adott ki a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. A könyv szerzőjével, Bieber Máriával beszélgettem;
 
- Összefogás egy akadálymentesített fürdőszobáért és egy ritka betegség gyógyításáért. Brechler Ottóval beszélgettünk;
 
- Színházak éjszakája és új, készülő bemutatók a Pesti Magyar Színházban. Juhász Andrea rendezőasszisztens mesélt munkájáról, a színházi világról;
 
- A Lámpás Klubok Programjainak ajánlója Miks Csabával
 
 
Szerkesztő-műsorvezető: Ruzsa Viktor
 
 
 
 

Szólj hozzá!

ÖSSZEFOGÁS

2016.09.30. 01:41

szerző: RUZSA_VIKTOR

- Összefogás egy akadálymentesített fürdőszobáért és egy kerekesszékes fiatalember gyógyulásáért;

- 100 éve született Simándi József világhírű magyar operaénekes;

- Bemutatkozik a Magyarországi Muzulmán Közösség;

- A Hét ember Nagy Bandó András humorista, közíró, karikaturista, fotóművész;

- 9 darab Beethowen művet dolgozott fel a Sárik Péter Trió;

- Színházak éjszakája. Interjú Juhász Andrea rendezőasszisztenssel;

- Négyágyas kórterem. Szász Anna jegyzetét Hajós Vera olvassa fel


Szerkesztő-műsorvezető: Ruzsa Viktor, hírszerkesztő: Berényi Attila, hangmérnök és zenei szerkesztő: Kemény Dániel


Szólj hozzá!

CSÚCSTÁMADÁS

2016.09.25. 19:15

szerző: RUZSA_VIKTOR

Hajnalné Adrienn 2006-ban nem kisebb dologra vállalkozott, mint arra, hogy - férje bíztatására - megmássza a Mont Blanc-ot, Európa legmagasabb, 4807 méteres csúcsát. Ráadásul mindezt gyengénlátóként - bár, elmondása szerint az expedícióban nem is tudták, hogy látássérült. Élményeiről a Rákosmenti Lámpások Klubjában mesélt még 2016. szeptemberében. Ezt az élménybeszámolót hallhatták Hallgatóink - vágatlanul a Civil Rádióban.
 
A felvételt Ruzsa Viktor készítette Adrienn és a Klubon résztvevő tagok tudtával és hozzájárulásával.
 
 
 

Szólj hozzá!

Ausztráliában született, de vannak olyan unokatestvérei, akik  magyar emberrel házasodtak, tehát vannak magyar rokonai. Szereti a magyar szalámit, a sertést. Tíz éves korában majdnem feladta, amikor megpróbálta egy fürdőkád vízbe folytani magát, de szülei és néhány barátja bíztatására meglátta a Rreményt. Ismét Budapestre látogatott a világhírű motivációs tréner, Nick Vujicic.

 

 

A történet – legalábbis magyar vonatkozásban – 2013-ban kezdődött, amikor  a Never Give Up Gospelkórus bemutatkozott. akkor látta őt először vendégül a Nemadomfel Alapítvány. A kórus és Nick előadását hatalmas siker koronázta, így a Nemadomfel Alapítvány idén újra meghívta őt Budapestre – ő pedig örömmel tett ennek eleget szeptember 20-án. 21-én és 22-én pedig három előadást is tartott a Tüskecsarnokban. Első este a Reményről, a boldogulásról, a második nap délelőttjén az iskolai bántalmazásról, este pedig a hitéről beszélt.  S hogy előadása minél több emberhez, illetve 22-én    délelőtt minél több, épp iskolában lévő   diákhoz eljusson, az Alapítvány a Ustream KFT-vel közösen online  közvetítette  az előadásokat honlapján.

nick_vujicic-csel_a_nemadomfel_kavezoban.jpg

                               (A Nemadomfel Cafe & Bar-ban Nick Vujicic-csel - Fotó: Árvai Károly)

 

Nick vallja, hogy a pénz, a  szex, vagy  az alkohol csak ideiglenes, rövid ideig tartó  boldogságot nyújtanak.    Reményt pedig az adhat, ha valaki az összetört dolgokban is képes megtalálni a boldogságot. Még, ha nincsenek karjai, vagy lábai.   Nyolcéves korában – emlékszik vissza előadásában – minden reggel  szülei felkészítésére, bíztatására indult iskolába. Minden alkalommal  kérték, ne is törődjön azzal, ki mit mond.  Ő azonban sokszor szomorúan tért haza, és volt olyan nap, amikor egyszerűen nem akart iskolába menni, mert bántották, terrorizálták. Tízévesen, azzal, hogy megpróbálta belefojtani  magát egy kád vízbe, véget akart vetni életének.  De képzeljük csak el –teszi hozzá -, mennyi minden nem történt volna meg vele, ha eltünt volna az életből.     Aztán 19 évesen egy iskolai WC karbantartója  azt mondta: „Nick, magából egyszer előadó lesz” – akkor még nem hitte volna, hogy 14 évvel később itt tart majd.   Ezután azt mondta édesanyjának, hogy az iskolai bántalmazásról szeretne előadást tartani. Édesanyja azonban kétkedve fogadta, mondván,  mindenki erről tart előadást – mitől lesz  az övé más?  - majd néhány barátjának mesélt  5 percben az őt ért kudarcokról, mikoris egy lány félbeszakította előadását, és azt mondta neki, hogy szeretné megölelni. Majd odament hozzá, átölelte, és sírva ennyit mondott: „Köszönöm.” – Nick ekkor   döntötte el, hogy előadó lesz. Ennek már 14 éve, azóta  több, mint 60 országban  járt már.  Felidézte édesapjával való kapcsolatát is,  mesélt édesapja súlyos rákbetegségéről, arról, hogy orvosai 2015. elején lemondtak róla, és mindössze talán nyolc hetet jósoltak neki – édesapja azóta is életben van, mert hitt  Istenben és a gyógyulásban.    Összességében  sok kis apró öröm meglátása, a hit reményt ad – na és persze az, hogy legyen az embernek jövőképe. Hogy az ember lássa a jövőt – vallja Nick.

 

Nick előadásait akadálymentesen közvetítették, ami jelen esetben azt jelenti, hogy Boda Márk magyar fordítása mellett jelnyelvi tolmáccsal is segítették  hallássérült embertársainkat az előadást megértésében.   

 

Szólj hozzá!

Interaktív kiállítás nyílt az idén 100 éve született Simándi József, világhírű magyar operaénekes tiszteletére a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A kiállítás a Művész halálának évfordulójáig, 2017. március 5-ig lesz látható szerdától vasárnapig 14 - 18 óra között.

 

A látogatók korabeli fotók és archív - főképp - rádió- és hanglemez-felvételek segítségével utazhatnak vissza az időben, e nagyszerű tenor legnagyobb színpadi szerepeit megidézve.

 

Az alábbi felvételeket a kiállítás szeptember 18-i megnyitója előtt, illetve magáról a megnyitón készítettem a közreműködők tudtával, engedélyével.

 

 

Szólj hozzá!

Színházba járni jó.

Azonban  nem mindig van lehetőségünk arra – sőt, rendszerint nincs -, hogy bejárjuk a teljes színházépületet, és bepillantást nyerjünk a kulisszák mögé. A Színházak Éjszakája – többek között –erre is jó. Országszerte több színház csatlakozott e programhoz szeptember 17-én szombaton – így tett a Pesti Magyar Színház is, amely továbbra is kiemelten fontosnak tartja az integrált előadásokat,  az akadálymentesítést.

 

 

Látás- és hallássérültek számára ez már száz százalékban megoldott. Kerekesszékesek részére  még van fejlesztenivalója az Intézménynek – ismerik el a Színház dolgozói. Azonban már most is van arra lehetőség, hogy egy-két kerekesszékes vendéget el tudjanak helyezni a nézőtéren.   Szeptember 17-én délután 13:30-tól egészen késő estig gazdag programkínálattal vártak minket. Mindenek előtt ismét részünk lehetett – ahogy számunkra minden egyes előadás előtt ez lehetséges – színpadbejárásban. Ismét… Természetesen nekünk, látássérülteknek, azonban ezen a délutánon bárki, így az  épek is bejárhatták a Színház nagyszínpadát, amelyen ezúttal a „Rumini” című mesejáték díszletét tekinthettük meg. Tárlatvezetőink Tóth Cecilia, a Színház társadalmi felelősségvállalási referense, audionarrátora és munkatársa, Oláh Klaudia volt, aki ugyancsak audionarrátorként dolgozik. Ezt követően a darab egyik jelenetének  nyílt próbájába tekinthettünk be, számunkra  ezúttal Klaudia narrálta az eseményeket. A jelenetben egy tömegverekedést láthattunk, vagyis – maradva a kulisszatitkoknál – kaszkadőrjeleneteket, amelyekkel egy valódi verekedést imitáltak a színészek,  érdekességképpen önként vállalkozó gyerekek bevonásával.  Ezt követően valamennyi – ugynevezett – stációt bejárhattunk, vagyis megismerhettük a színházi szakemberek munkáját, kezdve az ügyelőtől, a díszlettervezőn, az öltöztetőn, a varroda munkatársain át egészen a hangosító, a világosító munkájáig. Utunk során láthattuk a híres 023-as öltöző ajtaját is, amely öltözőben – többek között – Sinkovits Imre és Szakácsi Sándor is öltözködött.  A varrodában interjút készítettem Juhász Andrea rendezőasszisztenssel. Gyakran merült fel bennem a kérdés, miközben készültem a vele való beszélgetésre, hogy mi is a dolga egy rendezőasszisztensnek…? Számomra ez olyan, mint egy orvosi rendelőben, ahol is az orvos megállapítja a diagnózist, majd  gyógyszert rendel, és az asszisztense írja a receptet. Nos, elképzelésem nem állt távol a valóságtól. Mint megtudtam, Andrea feladata az, hogy segítse a rendező munkáját, például abban, hogy mikor milyen megvilágításra van, vagy lehet szükség az adott jelenet során.  Azt is megtudtam, hogy olykor-olykor olyan is előfordul, hogy valamelyik színész  tanácsot kér tőle, tehát egyfajta pszichológusnak is lennie kell, ismernie kell minden egyes színész lelkivilágát. Sőt, azt is jó tudnia, hogy az adott színész  adott pillanatban éppen milyen lelkiállapotban van. A jó kommunikáció, a jó kapcsolat  sokat segíthet a közös munkában. Beszélgetésünk – ha nem is másnap reggelig, de – késő estig biztosan eltartott volna, ha nem kellett volna tovább mennünk, miután szerencsére nagy volt az érdeklődés, így több csoportot kellett indítaniuk a Színház munkatársainak. Egy apró játékra azonban még maradt időnk. A  varrodában épp a Színház egyik készülő, szeptember 30-án bemutatásra kerülő „A tizedes meg a többiek” című darabjának jelmezei voltak láthatók. Ez inspirált engem arra, hogy megkérdezzem Andreát, hogy ha  szeretne rám osztani egy szerepet,  szerinte melyik illene  rám a darabban? – mire Andrea, talán kicsit zavarban, elárulta, hogy Suhajda szerepében tudna elképzelni engem. Vajon mi alapján? – kérdeztem vissza… Mire ő elmondta, hogy a habitusom alapján gondolja, hogy e szerep állna leginkább jól nekem.       

Ezt követően utunk visszavezetett a színházterembe, a nagyszínpadhoz, vagyis inkább a nézőtér legfelső részére, ahol megtekinthettünk a hangosító pultot, majd kicsivel lejjebb a világosítópultot. Utóbbit volt szerencsém kipróbálni, megtapasztalni az egyes gombok színpadi fényre gyakorolt hatását, működését.

A teljes program csaknem hat órán át tartott. Több százan voltak kíváncsiak a kulisszatitkokra. Mindeközben még egy, az MTVA szeptember 18-án induló kulturális csatornájának, az M5-nek adott interjú is.

Ismét csak köszönetet tudunk mondani a Pesti Magyar Színház dolgozóinak, akik sok érdekességről meséltek nekünk. A legfontosabb, amiről a varrodában is mesélt az egyik jelmezkészítő, hogy régen a színészeket sokkal nagyobb tisztelet övezte. A színház annyira szent és sérthetetlen volt, hogy nem csak a színpadon, de még odafent a ruhapróbán is teljes fegyelemnek kellett lennie. 

 

 

Szólj hozzá!

ESÉLYEGYENLŐSÉGI MAGAZIN

2016.09.17. 23:48

szerző: RUZSA_VIKTOR

Műsorunk első részében az Életrevaló egyesület munkáját ismerhették meg Hallgatóink, majd ezt követően Tarcsi Géza Horváth Miklós sportújságíróval készült interjúját hallhatták annak kapcsán,hogy törökország 2017-ben siketlimpiát rendez.
 
Felelős szerkesztő: Bratkó József, postamester: Bratkóné Földesi Ágota, rporter: Tarcsi Géza és Ruzsa Viktor.
 

 

Szólj hozzá!

NYERŐ PÁROSOK

2016.09.17. 23:05

szerző: RUZSA_VIKTOR

Kultúra, zene... Ahogy ez már hagyomány páratlan szerdánként a Civil Rádió "117 perc" című hazakísérő magazinjában, Ruzsa Viktor szerkesztésében
 
 
- Borbély 60 - Borbély Mihály szaxofonos születésnapi koncertje;
- Szoboravatás Verőcén - Ybl Miklós tiszteletére;
- "Háromszázezer magas Cé" - Simándy József 100. születésnapjára;
- Budavári Borfeszt és Nemzetközi Sajtverseny - a nyerő párossal beszélgettünk;
- A Hét embere Monok István történész, könyvtáros, akivel a XVI - XVII. század magyar művelődéstörténetéről beszélgettünk;
- Múzeumi Sajtókávéház Gödöllőn - Demeter Judit fesztiválszervezővel beszélgettünk;
- Kávészünet - Szász Anna jegyzetét Hajós Vera olvasta fel
 
Hangmérnök és zenei szerkesztő: Petik András
 

 

Szólj hozzá!

Ha a hónap második pénteke, akkor a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének Magazinja szól a Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorában. Szerkesztő-műsorvezető: Borainé Kati, riporter: Borai Botond, hang: Balogh Tamás, intro: Shuck Antal, technikai munkatárs: Ruzsa Viktor, a Civil Rádió munkatársa.
 

A szeptemberi adásban továbbra is sport, hiszen zajlanak a paralimpiai játékok. Múltidézés egyesületünk paralimpikon büszkeségeivel: Németh László, Szabó András és Czuth Gábor mesél sportélményeiről. A múlt megelevenítése mellett a jelenbe is bepillantunk, megismerhetjük a teke szakosztályt.
 



Szólj hozzá!

Az Olvasás Világnapja alkalmából rendeztek konferenciát a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Székházában. E konferencia kimondottan a látássérült emberek olvasási szokásairól, a Braille-írás kialakulásáról és a digitális írásra, olvasásra történő átállásról, ennek jelentőségéről szólt.





A konferenciát a Szövetség Közművelődési- és Kulturális Bizottságának vezetője, Berecz Istvánné Bihari Erzsébet nyitotta meg, aki egyebek között elmondta:  Úgy gondolta, hogy akár könyvtárak, akár társintézmények, akik a közművelődéssel, olvasással foglalkoznak, tájékoztassák arról a közönséget, fontos-e a papíralapú könyv, a Braille-írás, vagy a digitális könyv? Hogyan olvasnak, hogyan, milyen módon veszik igénybe a könyvtárak szolgáltatásait.

 

Előadók:

MVGYOSZ Hangskönyvtár - Taba Zsófia,

MVGYOSZ Braille Könyvtár – Pál Erika,

Braille Bizottság - Bieber Mária,

EOS Nemzetközi Kulturális Alapítvány - Gaál Áron,

Heves-megyei Egyesület - Majoros Kálmánné Zsuzsanna, országos kultúros,

 Borsod-Abaúj-Zemplén-megyei Egyesület - Barnóczky Gábor,

Vakok Általános Iskolája -  Katona Krisztina és  Varró Attiláné Andrea, Ruff Ágota,

Informatika a Látássérültekért Alapítvány, Szuhaj Mihály elnök, ügyvezető,

Alkosoft KFT - Dvarieczky Bálint ügyvezető, akinek anyagát távollétében  Németh Tamásné Berta Edina olvasta fel,

"Vakok Világa" folyóirat - Kovács Judit egykori főszerkesztő, jelenleg a lap munkatársa

 

 

 

A Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületének elnöke, Borai  Botond mondott köszöntőt.

 

Fontos az emberekkel való találkozás - mondta, sokan vagyunk, és a Hermina Egyesület is csatlakozhat az olvasást előrevívő rendezvénysorozathoz. Fontos a kultúra, olvasás, Braille-írás és -olvasás, Tamási Áron Vetélkedő. Jó, hogy a látássérültek között e rendezvény zászlóshajó lehet. Bele sem gondolunk, hogy mindíg olvasunk - tette hozzá. Hiszen, ha abból a szempontból közelítjük meg az olvasást, hogy egy kódfejtés, nem csak betűket olvasunk.  Már az ősember is jelekkel kommunikált, barlangrajzokkal, pl. szertartások, sikeres vadászat - olvasunk akkor is, ha zebránál állva zöldre vált a lámpa - ez jel, vagy pl. beborul az ég, mindjárt esni fog. Emellett vannak az ABC betűi.    Fontos, hogy a jelek jó kezekbe kerüljenek, hiszen akkor jó dolgok keletkeznek, pl. Moliere, Romhányi. Térben és időben bejárhatjuk az egész világot.   

 

 

 

Hangoskönyvtár - Taba Zsófia

 

A Hangoskönyvtár 1961-ben kezdte meg a működését a Hermina út 21. szám alatti Vakok Állami Intézetében, majd 1972-ben költözött a jelenlegi helyére, az MVGYOSZ (1146 Budapest, Hermina u. 47.)   Vannak olyan alapanyagok, melyekkel az elhasználódott anyagok újra másolása történik, ezek segítségével történik az anyagok digitalizálása is. 1970-ben az orsós szalagokról kazettára tértek át, 1986-ban a Soros Alapítványnak köszönhetően megújult a stúdió a Szövetség székházában, majd az orsós szalagok teljesen kikerültek, A 2000-es évek elején áttértek a digitális előadásokra, előállításra, digitális tárolásra, a hangoskönyveket azután CD-lemezekre írták ki. Jelenleg 3300 mű.  Hazai- és külföldi szépirodalom, ismeretterjesztő, gyermek- és ifjúsági irodalom.  A kortárs könyvsikerekből viszont sajnos kevés van, akár magyar-, akár külföldi írókat tekintve. Már vagy 5 éve bezárták a stúdiót, felfüggesztették a működését. Nincsenek felolvasók. 2 önkéntes felolvasó van, két év alatt három könyv került felolvasásra.  Közösségi szolgálatos diákok Braille-könyveket szállítanak ki házhoz, segítik a hangoskönyvtár munkáját, kazettákat digitalizálnak, azonban sajnos mindössze egy felolvasás volt.   Keresnek önkéntes felolvasókat. Befejeződött a hangkazetták digitalizálása, 5-6 éves munka volt.   Nem tagoknak 3000 forint használati díj éves szinten, a műveket három hónapra lehet kikölcsönözni mindkét könyvtárban, Braille- és Hangoskönyvtárból. Vidékiek postai úton is kölcsönözhetnek.  Bihari Erzsébet hozzászólásában hiányolta a verses irodalmat, főleg a középiskolások miatt. Továbbá elmondta, hogy A CD-re írt anyagok sok kívánnivalót hagynak maguk után, sok a hiba.     Taba Zsófia folytatta a HAngoskönyvtár munkájának bemutatását: Azt is elmondta, hogy  SZJA  1 százalékot használnak még fel vásárlásra.  Van felolvasó kör, ahol önkéntesek dolgoznak, vannak szerzői jogdíj-köteles művek, ezeket nem nagyon lehet felolvasni, illetve feltenni.  Emiatt vannak gyerekcipőben a kiadások.  Főleg az idősebb korosztályban van igény a hangoskönyvekre. Ők nem tanulták meg a Braille-olvasást. Nagyon sok látó is érdeklődik, akik sokat utaznak. Ifjabb generációk már Iphone-t használnak. illetve az internetről, pl. a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról lehet jogtiszta műveket találni, hozzájuk lehet jutni, le lehet azokat tölteni.   Elektronikus formában történő  elérés.   Szabó Ervin Könyvtárral van együttműködés, megunt könyveket hoznak a Szövetségbe, és vesznek is a könyvtártól könyveket.

 

 

 

Braille Könyvtár -  Pál Erika

 

Elmondta: van 44 jel, számunkra egy francia úriember, Braille segítségével vált olvashatóvá. Louis Braille alkotta meg a Braille-írást, ez az írás kinyitotta a világot a látássérültek számára, ez által tudunk írni, olvasni. Nagyon fontos dolog. Mindenféle ismeretanyagot, kultúrát közöl számunkra. Egyik legfontosabb dolog, amit sikerült elérni, elengedhetetlen, hogy a gyógyszeres dobozokon is van Braille-felirat. Igen sok Braille könyv érkezett a Szövetségbe, volt kapacitás a nyomdában, 2015-ben a Braille-könyvtár állománya 94 művel gyarapodott. A Segédeszköz-boltban kapható katalógus-kiegészítő.  Nagy öröm, hogy 2016-ban már voltak gimnazista diákok, akiket el tudtak látni Braille-könyvekkel, főképp a nyári szünidőben.

Jelenleg 91 rendszeres olvasó van, a kölcsönzés postán vagy személyesen történik, kb. 2 éve budapesti olvasók részére is van lehetőség postázásra,  közel a postához, ugyanis a kikölcsönzött könyvet visszaküldéshez a postára kell visszavinni. Éveken keresztül tartó harc eredménye volt, hogy ezt elérjék. 

 

 

 

Vakok Általános Iskolája -  Ruff Ágota

 

Varró Andreával foglalkoznak az iskolai digitalizációval, és a Braille-írás oktatásával, illetve az olvasás oktatásával. Menete: Óvodai alapozó szakasz, játékos formában találkoznak az írás-olvasás alapjaival. Kézügyesség, ujjizmok, formafelismerés terjesztése, fokozatosság elvének betartásával. Az iskola első két évében a gyermekek hatrekeszes doboz segítségével megismerkednek a pontok elhelyezkedésével, számozás szerinti elnevezésükkel. Majd domborított gombás- és szögestábla segíti őket a Braille-írásrendszer  elsajátításában. Első osztályban megismerkednek a pontírógéppel. Optimális esetben egy diák második osztály elején ismeri a nagybetű-jelet,  olvassa az összes betűt és számot, a négy alapművelet jelét, huszas számkörben az összes arabszámot, relációjelet.   Eljutnak az első rövid meséig, versig, ismeretterjesztő szövegek feldolgozásáig, betűfelismerési technikáig, melyet folyamatosan fejleszteni kell. Kérdés: Megállapítja-e a szóköz jelenlétét, az írásjeleket, a pontkombinációkat? 

Ágota statisztikai adatokat is említett a gyerekek olvasási teljesítményéről, például:  2009-ben a legjobb olvasó ismert szövegben 550 jelet olvasott, ismeretlenben 348-at.   

Azt is elmondta: Meghatározó, hogy otthonról milyen mintát hoz a gyermek, hogy mennyire olvasnak a szülőkkel.

Alsóban gyakran keresgélnek az -ablak - Zsiráf lexikon szócikkeiben, majd az aktivitásuk későbbiekben lankad. Ugyanakkor azt is hozzátette: a személyi feltételek után fontosak a tárgyi feltételek.  Fontos a papír tartóssága, a pontírás minősége. Egyoldalas, ritkasoros könyvek használata az első osztályban, majd utána kétoldalas ritkasoros, egy oldalon 14-16 pontírású, majd másodiktól kétoldalas sűrűsoros, 28-30 pontírású sor, egy sorban 32 karakter is elfér. Elengedhetetlen a helyes testtartás, kényelmes kartartás, konfortérzet.

Módszertani feltételek, gyógypedagógusi konpetenciák, tapintás folyamatos fejlesztésére irányuló gyakorlatok a fokozatosság elvén. Helyes test- és kéztartás rendszeres ellenőrzése, tankönyvrendszerek értelmezése, önálló tájékozódás a tartalomjegyzékben, a kötetek számozásában, szabályok, szómagyarázatok jelzéseiben, életkoruknak megelleő és tanayaghoz szorosan illeszkedő motivációk, magyarázatok, szövegértések, szókártyák, változatos munkamódszerek használatával. Önellenőrzés, a hibák önálló javítására való igények a tanulókban. Családok kulturális érdeklődése adott, tehetők javaslatok, de beleszólni nem lehet.  Mind a tárgyi- mind a módszertani feltételeket biztosítják.    ELső csoportban hagyományos átírású művek, 700 mű, 4300 kötet. Táblával 465 kétoldalas, ritka soros mű, egy-egy példány található, mint muzeális érték.

1911-ben keletkezett a legrégebbi könyv.

Mesék, állatregények, ifjusági- és történelmi regények, versek. Ismeretterjesztők, enciklopédiák, szótárak, lexikonok.

Tíz év alatt felére csökkent a könyvtári olvasók száma, megváltozott tanulási szokások, tanulói populáció.   Egyre kevesebben olvasnak napi rendszerességgel.  Ide vezető okok:

 

- tanköteleskorú látássérültek populációjának változása az intézményben, létszámcsökkenés,  épértelműek létszámának csökkenése, gyakori a mozgásszervi problémával élő gyermek, megjelennek az egykezes olvasók, akik nem követik a másik kezükkel a sorokat, autisztikus tünetek számának növekedése, kitolódik a Braille-ABC ismerete, elcsúszik az olvasóvá válás ideje,

- 2000-től tantervmódosítás, számítástechnika elterjedése, harmadik osztálytól, elektronikus szövegek felé fordulnak és kommunikációs lehetőségeik kitágulnak, önállóságuk és önbizalmuk növekszik,

- az informatikai lehetőségek felé történő terelése a gyermekeknek, legújabb informatikai eszközök és okostelefonok, melyek alsó tagozaton megjelennek, ezzel foglalkoznak, nem Braille-könyvekkel. Számítógépek segítik a tanulókat, hetedik osztálytól. Digitális tankönyvek, pontírásúakkal szemben,

- EU-s pályázatok megjelenése, eredményei, hangoskönyvek egyre nagyobb száma, narrációs filmek, audionarrációval kísért színházi előadások.  

 

Kiemelt törekvés a Braille-írás elsajátítása, ismerete készségszintű legyen, nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen, pl. a helyesírási készség kialakulásában.

 

 

 

Braille Bizottság - Bieber Mária

 

Források: Pajor Emese „Tapintható írásrendszerek” című munkája, Kund Zsuzsanna „A Braille-galaxis válsága”. Mária beszélt a Braille-írásrendszer kialakulásáról, változásairól. Főbb pontok: XXI. századi változások, Braille-vita, személyes vélemény, jógyakorlat.

  Vonalrendszerű, pontrendszerű és egyéb írásrendszerek. Első kettő tapintható. Braille 12 ponton alapuló, 36 betűből álló rendszerére alakították ki a mai írást, eredendően katonai titkosírás volt a célja. 1810. körül jött létre. 1821-ben ajánlották fel a vak embereknek, Braille ebből 6 pontra csökkentette a rendszert, 15 éves korára a Párizsi Vakok Intézetében már kiforrott rendszert honosított meg, de tanárai nem fogadták kitörő örömmel. Nem kívánták megtanulni a latin írásrendszertől eltérő karakterrendszert. Braille iskolatársai viszont megtanulták, egymást is tanították, továbbadták az újonnan érkező növendékeknek. Ennek köszönhető az,hogy ez a rendszer 1857-ben hivatalosan bevezetett rendszerré vált, Braille halála után 2 évvel. Magyarországra Dr. Mihályik Szidor hozta be, aki 1860-ban Párizsba utazott. Megyeri Károly átírta az ABC-t a magyar nyelv sajátosságaihoz, elsőként a kétjegyű mássalhangzókat egy karakterre hozta, pl. n és ny, szimmetria. Lovácsi József a cs megalkotásában játszott szerepet, majd a hosszú í megalkotásában. Roboz József is változtatott, de mindössze két évig volt használatban az ő rendszere, mert bonyolultabbá és nehézkesebbé tette. Pl. kétjegyű mássalhangzók és a hosszú magánhangzók két karakteren kerültek  jelölésre. 1897-ben alakultak ki a szimmetriapárok, o, ó, s, sz, t, ty. Majd Pivár Ignác és Heródek Károly is egyszerűsítették.   A mai rendszert 1901-ben fogadták el, majd 1978-ban változtatták meg, pl. a nagybetűjel, amely  hatosról négyes-hatos kombináció lett.

2012-től megváltozott a gondolatjel, kerek zárójel pontszáma, 2016. januárjától a kapcsos zárójelek előjeles formátumúak lettek.

Mária beszélt arról is, hogy  Kund Zsuzsanna két-három dimenziós egységek kódolásaként definiálja a tapintható írásrendszereket, a pontírásra gondolva olvasásnak tekinthető a taktilis úton történő kódolás.  A pontírás használata drasztikusan csökken. Az 1990-es évektől csökken a vak emberek száma, köszönhetően a fertőző szembetegségek hatékony megelőzésének. Csökken a vakon születettek, ugyanakkor a vaksággal együtt más fogyatékosság is társul, ezek is akadályozzák a pontírás elsajátítását. Az idősebb korosztályban sokan veszítik el látásukat, de nagyon kevesen tanulják meg a pontírást. Ennek egyik legfőbb oka pl. a cukorbetegség, mely gyengébb tapintóképességgel is járhat.  Csökken a pontírást készségszinten is használó személyeknek a száma. Mit tehetünk? - pl. azt, hogy a pontírást szerető, tisztelők összefognak, egy irányba tartanak.   Említette, hogy Torma Zsolt domború ábrákat készített, Braille feliratokkal, ezt használta az általa vezetett okosklubon, az okostelefonok használatát bemutatandó. Ha ez a tendencia így folytatódik - tette hozzá Mária - akkor a Braille írás 50-100 év múlva múzeális darab lesz. Végezetül elmondta, hogy nem rég megjelent könyvének bemutatója 2016. október 14-én lesz, a könyv címe: „Bevezetés a Braille-írás -olvasás rejtelmeibe”. Könyvének célcsoportja a  látók, szak- és laikus emberek. Célja, hogy minél többen megismerjék, megszeressék a pontírást.  Mottó: „Az olvasás által napról-napra valami ragad az emberre, és utóbb azt veszi észre, hogy más emberek szinte szívesen hallgatják a beszédét, mert igaz, hogy aki tanul valamit, annak még a nyelve is könnyebben fordul a szájában.”  (Arany Jánostól)

 

 

 

BAZ-megyei Egyesület – Barnóczky Gábor

 

Elsősorban hangoskönyvekkel kapcsolatos szolgáltatásokról beszélt. Az Egyesület 1985-ben alakult, a hangoskönyvtárukban magnókazettán lévő könyvek kölcsönözhetők.  A hangoskönyvtár Hornyánszky Tivadar vezetésével, működik, aki küldött és a szervezet elnöke is volt. Ő szervezte a Miskolci Városi Könyvtár alkalmazottjaként a Hangoskönyvtárat, melynek 20 éven át volt vezetője, majd Kovács Margit, aki II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár  (korábban: Szabó Lőrinc Megyei Könyvtár) alkalmazottja vezeti, és szolgáltatja a hangoskönyveket.   2015-ben, 103 beiratkozott tagjuk volt, ebből 50-60 aktív. Az állományuk 77 művel bővült, melyet a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár biztosított részükre. 

2015-ben 130 nyitvatartási nap volt. A hangkazetták selejtezése folyamatosan történik, mivel azok folyamatosan amortizálódnak. Van egy törzsközönség hangoskönyvek meghallgatására. Nem túl tág ez az érdeklődési kör sajnos. Jobban kelllene kommunikálni ez ügyben, megpróbálnak ezért tenni. Emellett a Megyei Könyvtárral való együttműködés keretében nem csak a hangoskönyvállomány és a munkatársak köre bővül, hanem számítógépek is rendelkezésre állnak, akár oktatási célra, akár olvasási célra, internethasználat céljából, térítésmentesen.    Emellett komolyzenei koncerteket, klubnapokat, kulturális eseményeket rendeznek, és könnyűzenei és irodalmi délutánok is vannak, Ilyen volt pl. Márkus Norbert informatikus, zongoraművészelőadása.

 

 

 

EOSZ Nemzetközi Kulturális Alapítvány – Gaál Áron költő, orosz-román műfordító

 

Áron az éplátók képviseletében volt jelen a konferencián. Beszélt a síkírású kiadványokról. Elmondta, hogy akkor tudunk túllépni valamin, ha a látó- és látássérült közeget közelebb hozzuk egymáshoz. Nagyon érdekes, hogy szinte majdnem az összes versét lefordították románra, irodalmi díjakkal rendelkezik, maga is fordított. Román iskolákba hívták, pl. általános iskolákba, gimnáziumba, hogy legyen élmény a gyerekeknek, Szerbiába is hívták, de azt is elmondta, hogy Magyarországon erre még nem volt példa. Örömmel fogadná a meghívást a hazai iskolák, Vakok és a Gyengénlátók Általános Iskolájának meghívását is.   Hozzá tette: A könyv csodálatos élmény. Egyfajta konfliktushelyzet alakult ki a mai életforma és a klasszikus olvasás között. Nagyon komoly időt igényel, pláne, ha olyan klasszikus műveket akarunk olvasni, mint pl. a „Háború és béke”, vagy Jókai, Móricz, vagy   Móra művei. Mikszáthot is említhetnénk - ezekhez idő kell. Más hallgatni és olvasni. Ha olvasunk, akkor a fantáziánkra van bízva,, a regényíró, vagy költő leírja, de mi képzeljük el magunknak.  Ezektől foszt meg az, ami le akarja ezt egyszerűsíteni, kényelmesebbé akarja tenni az irodalom befogadását. Pl. rádiójátékok, hangoskönyvek.     Szerinte nem biztos, hogy a hangoskönyvnek nagyobb tábora van. Ezek illúziók. Kérdés: Rászánjuk-e az adott időt?     

 

 

 

Szuhaj Mihály, az  Informatika a Látássérültekért Alapítvány elnöke előadása

 

Magyarországon különböző eszközökkel, szoftverekkel olvasnak a látássérült emberek. Kezdetben a Braille-, majd hangoskönyvek, majd beszélő számítógépek, ezek elérhetővé válásával megjelent a dokumentumok, teljes könyvek felolvastatásának igénye, a  Scannerek (lapolvasók) jóvoltából könyveket, újságokat tudnak digitalizálni, felolvastatható szöveggé alakítani, Mihály, mint programozó maga is részese volt a folyamatnak.

Mint elmondta: Mindent átfogó élmény volt, ahogy megnyílt előtte és sorstársai előtt a könyvek, elektronikus formátumban elérhető művek tárháza. Addig a Braille- és a hangoskönyv csupán szűk keresztmetszetet jelentett.  Több évtized alatt is néhány ezer műig tudtak eljutni, egyszerűen ezeket nehezebb volt előállítani, hiszen csak számunkra szükségesek, szűk közönségük miatt kisebb a mögéjük tett kapacitás is, míg az elektronikus dokumentumok mindenkihez, széles felhasználói kör számára fontosak. Így az előállításuk mögött hatalmas kapacitás van. Elektronikus könyvtárak, sok ezer könyvvel rendelkező kis méretű gépek.    Három kategóriát említett:  speciális hardverek, online szolgáltatások, speciális szoftverek. Online szolgáltatás: weboldalon keresztül nyújtanak olvasásélményt, pl. a http://www.laprolhangra.hu Korábban hangos kiadvány volt, irodalmi újságokból készített válogatás. Kazettán előfizethető mű volt. Majd a stúdió megszünésével megszünt. Ezt indították újra egy portálon, az oldal gyakorlatilag olvasni szerető vakok és olvasni szerető látók közössége.   Jelenleg közel ezer olvasójuk van.       A Szerzői jogi törvény miatt a látássérülteknek igazolniuk kell látássérültségüket. Látó felolvasók maradhatnak akár anonimitásban is.      Eszközök: szoftverek, hardverek. képernyőolvasók, nagyító programok, optikai karakterfelismerő szoftverek, akadálymentesítő szoftverek segítik a látássérültek mindennapjait. Képernyőolvasók a vakoknak készült megoldások, Windows alatti változatok, JAWS for Windows honosítása, NVDA nyilt forráskódú, Linux alatt az Orca nevű alkalmazás.         Braille-kijelző, speciális hardver, amely nem olcsó, ugyanakkor  a közintézményekben meg kell, hogy jelenjen.  

 

 

 

DITÁL - Digitális Tartalom Látássérülteknek - Dvarieczky Bálint, Alkosoft KFT. Bálint anyagát Németh Tamásné Berta Edina olvasta fel

 

A DITAL egy  rendezett, átfogó struktúrált könyvtárba szervezett könyv-rendszer. Az érdeklődő tagnak nem kell mást tennie, mint regisztrálni a www.dital.hu oldalon, ahol feltölteni egy, látássérültségét igazoló dokumentumot (pl. a szövetségi Tagsági Igazolványának scannelt képét), valamint el kell fogadnia a civil társaság társasági szerződését, csatlakzoik. Ezután egy elektronikus könyv-adatbázisban kereshet, letöltheti elektronikus könyveit, hatalmas adatbázisból, txt formátumban. Az évek során számos újítás történt. 2016-ra teljes akadálymentesítés, átalakítás, minél több. Jelenleg több, mint 13 ezer könyv.   Átlinkelés, könyv részletes nézetének megnyitásakor, szerző nevére, sorozatra, műfajra nyomva, új keresést hajthatunk végre.   

Emellett egy új segédeszköz is elérhető, ez pedig a HVE5 készülék. Jellemzői: magyar menü, magyar beszédmotor, rámásolt szöveges fájlok tartalmát olvastathatjuk fel, Daysy anyagokat, audio anyagok, filmek hangsávját játszhatjuk le. 8 GB belső, 32 GB-ig bővíthető memória.  Rádió, FM átvitel, diktafon funkciók.  Lehetőségünk van rádióból közvetlenül, továbbá  belső, illetve külső mikrofon segítségével  felvételeket készíteni. Emellett fontos funkció még könyvjelzők elhelyezésének lehetősége, másik könyv vagy zenefájl korábbi pozíciójának megjegyzése, elérése.     

 

 

 

Heves-megyei Egyesület – Majoros Kálmánné Zsuzsanna, országos kultúros

 

Zsuzsanna sajnálatosnak tartja, hogy kevés a résztvevő a konferencián. Hozzátette: sokan voltak az Egri Könyvtárban, amely egyházi-, és nagyon szép. Elmondta, hogy ha megfogjuk az ott lévő könyveket, érezni lehet, mit nyújt a könyv, annak az illata.   Náluk is van lehetőség hangoskönyvek, CD-formátumban, zenei anyagok kölcsönzésére, és nagy az érdeklődés a hangoskönyv-formátumú nyelvkönyvek iránt is.   Sokan vannak, akik szeretnének alapszinten megtanulni valamilyen nyelvet. Továbbá beruháztak számítógépekre, beszélőprogramokra.    Vannak még különböző e-nagyítók, főképp számítógépet nem használó idős, olvasni szerető tagok számára.     Különféle programokon vesznek részt, ilyen pl. Eger ünnepén érzékenyítő tréningek, Picht Braille-írógép és az által a Braill-kultúra bemutatása. Főleg a gyermekek nagyon érdeklődnek ez iránt.      Újakat már nem tudott mondani, felajánlotta, ha bármit tud tenni az Elnökségben, akkor az olvasással, kultúrával kapcsolatban szívesen segít.    

Országos Kulturális Programban több helyszínen vett részt kulturális rendezvényen, pl. Borsod-megyében, színvonalas hangversenyeken. Feladata: Rendezvények látogatása, előadások megtartása, a sport,  a kultúra és szabadidő területén.

 

 

 

„Vakok Világa” Folyóirat – Kovács Judit, a lap munkatársa

 

Judit  beszélt a lap  első megjelenéséről. Említette, hogy a lap első megjelenési éve 1938. volt, azonban egy 1940. novemberi lapszámban megjelenő cikkből kiderül, hogy a hivatalos sajtóengedélyt 1939-ben kapták meg. Először úgy alakult, hogy mivel a  havonta megjelenő lapot pontírásban adják ki, ez saját belső terjesztés, ezért nem kell, később azonban kiderült, mégis  szükséges sajtóengedély. Ezt a lap végül – pár hónap szüneteltetés után - a Belügyminisztériumtól meg is kapta.    Az első síkírású lapszám 1953-ban jelent meg, amellyel a lap már nyilvános terjesztésűvé vált.  Ugynevezett „öregbetűs”, 16-os betűmérettel megjelent, jól olvasható lapszámok voltak.  Az első elektronikus – kezdetben flopylemezen, majd később emailben terjesztett változat – 1992-ben  jelent meg.  A folyóirat első szerkesztője Vitéz Kassai Béla volt,  akit Korner György és Barna Zoltán követett.  Ő több évtizeden át szerkesztette a lapot, akárcsak  utódja, a fiatalon elhunyt Bartha Zsuzsanna.  Utána Takács Péter, Bakos Judit, majd Garamvölgyi Annamária, majd Szöllősy  Szilvia, majd maga Kovács Judit következett.     A lap főszerkesztője pedig jelenleg Sztakó Krisztina.   Munkatársak: Árvai Mária és Kovács Judit.    Már a korai lapszámok is rovatrendszerben működtek. Az olvasók betekintést kaphattak a Szövetség közgyűléseiről, később a különféle – például utazási – kedvezményekről, de már az 1939-41-es lapszámokban is kaptak jogi segítséget is.   Voltak társkereső hirdetések is, és figyelemre méltó volt még a női rovat is, melyben akár különféle kötésmintákról,  receptekről is olvashattak.   Judit kiemelte még a „Vakok az életben” rovatot, mely a különböző „vakos” szakmákról – pl. kötélverő, gyorsíró -  szólt.

A folyóirat 1918-as évfordulójára néhány régi lapszámot Judit Braille-írásból számítógépbe ír át, hogy síkírásban is  elérhetők legyenek.

 

Szólj hozzá!

VONATOZÁS, VÁROSNÉZÉS

2016.09.02. 16:34

szerző: RUZSA_VIKTOR

Az Esélyegyenlőségi Magazin 2016. szeptember 2-i a dásában vonatoztunk. Persze nem csak, de főképpen... Megismerhettük a debreceni Zsuzsi vonatot, aztán a hajduszoboszlói városnéző vonatot. Aki mindebben segítségünkre volt: Bratkóné Földesi Ágota és Bratkó József. A Civil Rádió szerkesztője, műsorvezetője és a műsor technikai munkatársa: Ruzsa Viktor
 
 



Szólj hozzá!

- Színházak éjszakája és új, akadálymentesített előadások a Pesti Magyar Színházban;
 
- Konferencia a színházi előadások akadálymentesítéséről a Pesti Magyar Színházban 2016. október 24-én;
 
- Q-faktor III. Queen Rockzenei Tehetségkutató verseny 2016. november 26-án - felhívás;
 
- "Szabadnak születtem" - A hét embere Révész Sándor énekes, előadóművész;
 
- "Aranyősz" - sanzonest a Nádor teremben Mihail Zagot orosz sanzonénekessel;
 
- A Szempont Klub és a Lámpás Klubok programajánlója Miks Csabával;
 
- Várakozás - Szász Anna jegyzetét Hajos Vera olvassa fel
 
 
Hangmérnök és zenei szerkesztő: Petik András, szerkesztő-műsorvezető: Ruzsa Viktor
 
 
 

Szólj hozzá!

AZ UTOLSÓ NYÁRI HÉTVÉGE

2016.08.28. 15:00

szerző: RUZSA_VIKTOR

A műsor első részében Hallgatóink megismerhették a KÖVET Egyesület munkáját, majd a biztonságos internet-használattal és a drogprevencióval foglalkozó Életrevaló Egyesület tevékenységét, végezetül arra kerestük a választ, hogy hol a helye a fogyatékossággal élő, elsősorban hallássérült sportolóinknak hazai- és nemzetközi viszonylatban. Szólunk arról is, hogy Törökország jövőre Siketlimpiát rendez. Műsorvezető: Ruzsa Viktor, riporterek: Tarcsi Géza és Ruzsa Viktor
 
 
 
 

Szólj hozzá!

AUGUSZTUS 20.

2016.08.22. 23:27

szerző: RUZSA_VIKTOR

Éppen tíz évvel ezelőtt csúnya véget ért augusztus 20-a. Bár 2006-ban, azon a vasárnapon  napközben még derült idő volt, estére, a tüzijáték kezdetére azonban  hatalmas viharfelhők gyülekeztek, és óriási felhőszakadással, jégesővel és széllel ért véget az este, már a tüzijáték közben. Aznapi élményeim is megosztottam már Olvasóinkkal, mely bejegyzést közzé is tettem a Facebook-on, valamikor szombat hajnalban.  Volt is olyan Barátom, aki olvasta is, és hívott is szombat délben, hogy elmondja, hogy azért ez nem volt semmi, hogy akkor mit élhettünk át Barátaimmal.

img_20160820_193422.jpg

Szerencsére azonban a mostani ünnepséget semmi sem zavarta meg.  Az ünnepi hétvégén a hagyományosan az évnek ezen időszakában megrendezett Mesterségek ünnepére látogathattak az érdeklődők, akik a Budai Várba, a Nemzeti Galéria előtti térre látogattak. Itt  a legkülönfélébb kézműves szakmák képviselői, illetve iparművészek mutatták be tudásukat, portékáikat. A Galéria főbejárata előtti színpadon este Szalóki Ági és zenész barátainak népzenei elemekkel tarkított világzenei műsorát hallhattuk. 

img_20160820_200810.jpg

Közben besötétedett, és felgyúltak a körülöttünk lévő épületek, köztük a Galéria fényei.

img_20160820_205051.jpg

A koncertet követően elindultunk a Szent Háromság tér, a Mátyás templom irányába, majd a templomhoz érve hallottuk, amint kezdetét vette a tüzijáték, melynek zenei aláfestése idén az "István, a király" című rockopera néhány dala volt. A tömeg a templom  oldalától egy lépcsősoron, majd egy szűk kis utcán haladt lefelé, míg el nem értük a Lánchíd budai hídfőjét, ahol a Petőfi Rádió nagyszínpada állt, ahonnan az aláfestő zenék szóltak. Így sajnos sokmindent nem láthattunk az égi parádéból, a hang azonban bizonyos értelemben kárpótolt.

 

Na és persze a remek idő is. 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

AUGUSZTUSI VÁLOGATÁS

2016.08.19. 20:27

szerző: RUZSA_VIKTOR

- Egy gálaműsor benyomásai. Fark László képzőművésszel beszélgettünk;
 
- "Több lettél" - esélyegyenlőségi nap Győrben
 
 
Felelős szerkesztő: Bratkó József, postamester: Bratkóné Földesi Ágota, a Civil Rádió műsorvezetője és zenei szerkesztő: Ruzsa Viktor
 
 
 

Szólj hozzá!